2013. szeptember 23., hétfő

8. rész

Sziasztok! 

Húú, nagyon köszönöm a pipákat :D 
Jó érzés látni, hogy tetszik a művem :P
Esetleg, ha másoknak is ajánljátok azt köszönöm szépen
bár nem biztos, hogy vagyok olyan jó... 
Bár sohasem fényeztem magam, na de mindegy.
Mostantól minden fejihez kaptok egy kis idézetet vagy valami kis
saját Harry, Cem gondolatot :)) és persze sok gif fájlt, és zenét.
Jah és khm, +18
Most jöjjön a rész, jó olvasást, jó szórakozást a kövihez. 
Puszi Bell Boo :) ^^ 


Bál.



(táncos zene)


(Miközben írtam)


"Nem kellett, hogy a szemével lássa, anélkül is érzékelte minden mozdulatát. 
Érzékelte őt, mint valami hatalmas, ellenállhatatlan erőt. A szerelem és a szenvedély éppoly erős lehet, mint a csillagok hatalma."


Reggel kellemes napsütésre és apró puszikra ébredek. Harry karjai szorosan körém fonódnak. Majdnem visszaalszom, amikor sikkantást hallok az ajtóból. Lana eltakarja a szemét és inkább kimegy. Harry felnevet mögöttem. Bosszúsan felsóhajtok és megfordulok a karjai közt. Totál meztelenek vagyunk mind a ketten. Nekem eszem ágában sincs kiszállni még az ágyból. A fejem Harry mellkasára rakom és lehunyom a szemem. Összefonja a karjait a feje fölött és egy ideig vigyorogva rám bámul. Teljesen rámászok és átkarolom a derekát.
-         Baby, felizgatsz – nyög fel.
Mosolyogva rázom meg a fejem. Harry kezei a derekamra vándorolnak és apró köröket kezd el rajzolgatni a bőrömre. Akaratlanul is megmozgatja a fantáziámat. Beleharapok a számba és puszilgatni kezdem a mellkasát. Pár helyen meg is szívom mire felnyög és a körmeit végighúzza a hátamon. Felülök a csípőjén mire a hajam előre hullik takarva a melleim.
-         Csodálatos a kilátás – ül fel hozzám.
-         Ühüm – mosolygok rá.
-         Szexi vagy kócosan – túr bele a hajamba.
Elmosolyodom mire megcsókol és átkarolja a derekam. Beletúrok a göndör kusza fürtjeibe és lejjebb csúszok a derekán. A fenekem a férfiasságának nyomódik. Belenyög a csókba és elhúzódik. Csókolgatni kezdi a nyakam és elsöpri a hátamra a hajam. Hátrahajtom a fejem és hagyom, hogy kényeztessen.
-         Akarod? – kérdezi a fülem mögé csókolva.
Bólintok és feljebb emelkedek. Bepozicionálja magát és egy gyengéd lökéssel már bennem is van. Mindkét keze a hátamra kúszik és mozogni kezd. Előre és hátra mozgunk az ágyon. Majd a hátamra kerülök. Harry összekulcsolja a fejem fölött az ujjainkat és tovább mozog. Amikor nem csókolózunk, egymás fülébe nyögünk. Amikor elélvezünk hosszú csókba bonyolódunk.
Reggeli közben elég sokat csókolózunk. Harry etet engem és én is őt. Louis és Lana is megjelenik a színen.
-         Szobára! – szólalnak meg egyszerre.
-         Fogjátok be! – nevet fel Harry.
Együtt megreggelizünk és Harry megkér, hogy kísérjem el az orvosához. Tegnap reggel felhívta, hogy beszélniük kell. Gyorsan felugrottam a koleszba és átöltöztem. Egy fekete farmer sortot, egy barack színű pólót, boka cipőt veszek fel. Gyorsan elpakolom a táskám és lesietek a kocsijához. Amíg oda nem érünk türelmetlenül dobol a kormányon. Az egyik kezünk összekulcsolja és úgy vezet tovább. Amikor leparkolunk a kórház parkolójában egyre jobban kezd ideges lenni. Megvárja, amíg átsétálok hozzá. A rendelő előtt várva, folyamatosan dobol a lábával.
-         Nyugodj meg! – simítom meg az arcát.
-         Nem tudok. Öt éve várok már – sóhajt fel reménnyel tele.
-         Kérlek! – csókolom meg.
Visszacsókol és elkapja a kezem. Amikor kilép érte a nővérke felpattan és maga után húz. Egy negyvenes éveiben járó emberke Harry kezelő orvosa. Elég rendesnek tűnik. A felét sem értem, hogy mit magyaráz. Aztán amikor a lényegre tér már én is fülelni kezdek. Megszorítom Harry kezét és biztatóan rá mosolygok.
-         Nos előrébb haladtunk a várólistán és örömmel jelentem ki, hogy két hónap múlva új szívvel tudunk önnek szolgálni. Addig kérem tartózkodjon az alkoholtól és egyéb szerektől! - mondja figyelmeztetően.
-         Miért csak két hónap múlva? – kérdezi Harry érdeklődve.
-         Nos a betegünk már nem bírja tovább. A beteg túl sokáig volt már kómában és a családja közös megegyezés céljából lekapcsolják a gépekről. Nos elég messziről érkezik a szív, de azt garantálom, hogy megérkezik – mosolyog ránk.
-         Köszönöm, hogy értesített. Most azt hiszem megyünk, ha nincs más – állunk fel.
-         Nincs. Tartsa be, amit mondtam és minden rendben lesz! A gyógyszereit is mellőze addig a két hónapig. Addigra az adagja kiürül a szervezetéből és tiszta lappal kezdhetünk neki a műtétnek – kísér ki minket.
Amint kilépünk az ajtón, Harry a karjába kap és párat forgunk majd hatalmas vigyorral az arcán megcsókol. Miután elhagyjuk a kórházat Harry azonnal telefonál a szüleinek. Szinte érzem a hangjukon, hogy megkönnyebbültek. Öt év után végre új szívet kap ami fantasztikus. Mások évek után sem kapják meg a megfelelő szerveiket. Lanát viszont nem hívja fel. Inkább személyesen akarja elmondani neki. Amikor leülteti a kanapéra Lana aggódva néz rám majd rá. Próbálok úgy tenni, mintha semmiről sem tudnék.
-         Mi van már? Nyögjétek ki! Baj van? – kérdezi aggódva.
-         Voltunk orvosnál – mondja röviden Harry.
-         Igen mondtad, hogy hívott. Mit mondott? – érdeklődök.
-         Két hónap múlva… Szóval… Két hónap múlva új szívet fogok kapni – böki ki vigyorogva.
-         Ez most komoly? – kérdezi lefagyva.
-         Nem is örülsz? – poénkodik.
-         Hagyd! Még emészti! – ülök a kanapé karfájára.
Lana úgy két perc múlva felvisít és örömében elsírja magát. Harry nyakába borul és agyon szorongatja. Estére összecsődíti a bandát és elmegyünk bulizni. Előtte feltétlen át kell öltöznöm. Lana szerint féltékennyé kell tennem Harryt. Hát ez túlságosan is egyszerű művelet lesz. Már így is az, mindenkire. Először felpróbálok egy fehér, ujjatlan koktélruhát. Aztán egy barack színűt és végül egy fekete csipkéset. Végül a csipkés ruha mellett döntünk és Lan hozzám vág egy pár fekete hozzá illő magas sarkút. Enyhén kurvásnak érzem magam a rövid ruhában. Ő egy bordó koktélruhát vesz fel és kivasalja a haját. Az enyémet meg begöndöríti és csinál egy füstös sminket. Először ő megy le majd utána követem én is. A tíz centis magas sarkújában majdnem leesek a lépcsőn. Szerencsémre a korlát segítségemre volt.
-         Bassza meg! – szólal fel valaki a konyha ajtóból.
-         Mi van Liam? – karolja át a vállát Harry.
-         Ő! Ő kicsoda? – mutogat rám.
-         Baby! – néz rám Harry tátott szájjal.
Elengedi Liamet és elém sétál. Körbenéz és átkarolja a derekam. A konyhába vezet ahol mindenki puccba vágva beszélget vagy akármi. Harry megköszörüli a torkát és bemutat a sok ismeretlen arcnak. Kate és Rona is itt van. Rájuk mosolygok és pásztázom a tizenöt fős kis csapatot.
-         Srácok szeretnék nektek bemutatni a barátnőmet Cemyt! Srácok Cemy, Cemy a banda – mutogat oda-vissza.
-         Sziasztok! – mosolygok rájuk.
-         Hello! – köszön vissza az egész bagázs.
Három kocsival indulunk el bulizni. Harry, Lana, Louis, Liam és én ülünk egy kocsiban. Én elől ülök Harry mellett. Míg a többiek hátul nyomorognak. A kezemért nyúl és összekulcsoljuk az ujjainkat.
-         Milyen cukik! – szólal fel Lana nyávogós hangon.
-         Lana! – szólok rá.
-         Most mi van? – kérdezi röhögve.
-         Fogd be! – nevetek fel.
A klub elé érve a pár rajongó felsikolt, amikor meglátnak minket. Harryvel hátramaradunk a kocsinál míg a többiek befelé indulnak. Harry átsétál az én oldalamra és nekidönt a kocsinak.
-         Dögös vagy! – néz végig rajtam.
-         Te sem panaszkodhatsz! – nézek végig rajta.
Egy egyszerű fekete, csőfarmer, világoskék ing van rajta. Mégis szexi összhatást gyakorol az egész. Sőt még egy fekete bőrkabátot is felvett rá. Lezárja a kocsit és elindulunk befelé. Lepacsizik az egyik biztonsági őrrel és bemegyünk. Leadja a kabátját és behúz a tömegbe. Megkeressük a többieket és leülünk hozzájuk. A banda közt észreveszem Zaynt is egy fekete hajú lány oldalán. Gondolom ő az „áll” barátnő. Lanát keresem a többiek közt, de sehol sem találom. Végül a tömeg közepén látom meg Louissal táncolni. Rájuk vigyorgok és két kezet érzek meg a derekamon.
-         Gyere! – karol át Harry.
Behúz a tömegbe és táncolni kezdünk. Egész este Harry le sem veszi rólam a szemét. Kimegyek mosdóba kijön velem. Mintha csak attól tartana, hogy Zayn közelébe kerülök. Láthatóan elég jól elvan a barátnőjével. Egyszer csak arra leszek figyelmes, hogy Lana és Louis eléggé összemelegedve táncolnak és csókolóznak. Csodálom, hogy Harry még nem szólt érte. A buli közepén lelépünk. Mivel egyikünk sem ihat elég unalmas az egész. Amikor kiérünk a friss levegőre fellélegzek. A sok füsttől már levegőt sem kaptam. Rám teríti a kabátját és elindulunk a kocsija felé. Belebújok a rám kétszer akkora kabátba és beszállok a kocsiba. Harrynek esze ágában sincs még hazamenni, ahogy nekem sem. Így a London Eye mellett kötünk ki. Lassan sétálni kezdünk és néhol megállít pár rajongó. Méregetve bámulnak páran rám. Egyesek meg közös képet is kérnek. Pár emberrel csinálok fotót aztán tovább megyünk. Lesétálunk a mólón és a korlátnak dőlök. Harry meg beáll mögém és átkarolja a derekam. Egy darabig csendben bámuljuk a vizet és a tömeget. Aztán beülünk valahová. Amikor beérünk a lakásajtón, leveszem a kabátját és hirtelen átölel.
-         Még meg sem köszöntem, hogy eljöttél velem – csókol bele a nyakamba.
-         Nem kell köszönnöd. Ez természetes – fordulok meg a karjai közt.
-         Szeretlek – dönt a falnak.
-         Én is Harry –túrok bele a hajába.
Gyors zuhany után bezuhanok az ágyba és azonnal el is alszom. Hétfő reggel késve érkezek meg az órákra. Totál elaludtam Harryvel együtt. Végül is neki mindegy. Ő már érettségizik. Lan egész nap a bulit meséli. Már az első percben tudta, hogy le fogunk lépni. Harry, amióta beteg mindig ezt csinálja. Én nagyon is élveztem, hogy vele voltam.
-         Szóval, te és Louis? – kérdezem a szekrényem előtt állva.
-         Pszt! – pirul el.
-         Tudtam! – mosolygok rá.
-         Suli után találkozunk? – vált témát.
-         Erre még visszatérünk! Persze, hová megyünk? – kérdezem az osztály felé indulva.
-         Ruhát venni neked. Hétvégén bál! Nem felejtetted el ugye? – áll be elém.
-         Nem! – vágom rá túl gyorsan.
Felnevet és beülünk az órára. Egész végig azon kattog az agyam, hogy milyen ruhát vegyek. Lan olvasta a feltételeket vagy miket. Inkább szabályok. A lényeg, hogy fehér vagy halvány rózsaszín ruhában menjünk a bálra. Amikor kicsengetnek az utolsó óráról is, mi vagyunk az elsők akik elhagyják a termet. Harry a szemközti falnak dőlve vár ránk. Egy apró csók után elindulunk kifelé. Amint a kocsijához érünk Lan bepattan és diktálja a címet. A pláza előtt elbúcsúzunk és befelé vesszük az irányt. Sokat keresgélek mire olyat találok, ami tetszik is. Épp a fehér báli ruháknál járok, amikor megtalálom a tökéletes ruhát. Lana is megnézi és tátva marad a szája. Azonnal a próbafülkéhez vonszol. Felhúzom a ruhát és megmutatom neki. Kitipegek benne a nagy tükör elé mire kintről éles füttyentést hallok. Elég sokat fizettem érte, de ez lesz a tökéletes ruha. Lana szerint Harry el fog ájulni. Na azt megnézem én is. Nagy nehezen elviszem a ruhám és felakasztom a szekrényben. Lassan telnek a napok és elérkezik a bál napja is. Harry többször kíváncsiskodott milyen ruhában leszek, de nem árultam el neki semmit. Lana délután átjön hozzám és megcsinálja a hajam és a sminkem. Segít felhúzni a ruhát és készen leszünk mire Harry ideér. Utánam ő is felöltözik és előbb ő megy le. Még utoljára végignézek magamon a tükörben és felsóhajtok. Kilépek az ajtón és sokan megbámulnak a folyósón. Elsüllyesztem a kistáskámba a kulcsom és óvatosan beszállok a liftbe. Amikor kiérek a kolesz ajtaján Harry előttem áll szmokingban, felzselézett hajjal, csillogó szemekkel. Elé sétálok és rá mosolygok.
-         Gyönyörű vagy Baby! – fogja meg a kezem.
-         Köszi – mosolyodok el.
Beülök a kocsijába és ügyelek, hogy ne legyen koszos a ruhám. A belvárosi színházban lesz a bál. Amint találunk parkoló helyet kiszállunk és besietünk. Harry köszönti a haverjait és az osztályához megy. Páran végigbámulnak rajtam majd mennek tovább. Lassan megkezdődik a műsor és észreveszem Lanát, Louis oldalán. Intek neki majd Harry is előkerül mellém.
-         Remélem tudsz keringőzni! – suttogja a fülembe Harry.
-         Mi? – nézek rá.
-         Nyugi! Csak az első számra fogunk táncolni – szorítja meg a kezem biztatás képpen.
-         Nem gyakoroltunk! Én… - dadogok.
-         Nyugodj meg! Minden rendben lesz – csókol meg.
Lassan beállunk táncolni és egyesével kezdünk el keringőzni. Az egészet totál végig izgulom. Harry tökéletesen vezet a színpadon. Egész végig egymás szemeibe nézünk. Végig rám mosolyog és egyetlen egyszer sem lép a lábamra. Amint véget ér a szám fellélegzek és meghajolunk. Amint leérünk a színpadról megcsókol.
-         Ügyes voltál – húzódik el.
-         Huh, totál izgultam – nevetek fel.
Miután leülünk egy kicsit Harry a szüleihez veszi az irányt. Lana azonnal rám talál és beszélni kezd. Amíg beszélgetünk, visszajön hozzánk és hátulról átölel. Nyom egy puszit a nyakamra és behúz a lassúzók közé. Egész este vagy táncolunk vagy kint sétálunk. Harry még a tánc után félig kigombolta a mellkasán az inget. Összekócolta a haját is. Mindezeket tátott szájjal bámultam. Az este folyamán Zayn is felkér táncolni, amíg Harry a barátaival van. Végül is egy táncba nem halok bele. 
-         Gyönyörű vagy! – suttogja a fülembe.
-         Köszi, te is jól nézel ki – mondom halkan.
Miközben forgunk észreveszem Harry ideges pillantásait felénk. Oké, hogy utálja Zaynt, de ennyire azért mégse kéne mások előtt. Amint lemegy a szám Zayn visszamegy a fekete hajú csajhoz és leülnek. Kimegyek a mosdóba és nagy nehezen betuszkolom magam az egyik fülkébe. Amikor visszaérek Harry lazán az asztalon ül és beszélget az osztálytársaival. Nagyja része lányokból áll. Jobban végignézek rajta és elkap a vágy. Most már az ingje ujját is feltűrte és ki is húzta a nadrágból. A nadrágot lecserélte egy egyszerű farmerre és a kedvenc csizmájára.
-         Mindjárt kiesnek a szemeid! – nevet fel mellettem Lana.
-         A bátyád dögös! Nagyon dögös – harapok bele a számba.
-         Nem csak szerinte van így. Amióta kimentél mosdóba megtámadták, mint a legyek – húzza el a száját.
Amint észreveszi, hogy bámulom feláll és otthagyja a lányokat. Elém áll és összekulcsolja a kezeinket. Még egyszer végignézek rajt és beleharapok az ajkamba. Halkan felnyög mellettem és kihúz a tömegből. Amint csukódik mögöttünk az ajtó neki esik az ajkaimnak. A csók végén beleharap az alsó ajkamba és a fogaival végighúzza a bőrt. Bizseregni kezd az ajkam és
hirtelen letámadom. Nekinyomom a falnak és beletúrok a hajába. Vadul tépjük egymás száját
nem törődve semmivel sem. Harry a derekam markolássza.
-         Beléd akarok… - kezd bele a mondatba, de végül nyögéssé fajul át.
-         Mit akarsz? – simítom meg a V vonalát az ingje alatt.
-         Uh…De ez a ruha… Nem tehetjük tönkre – motyogja a csókba.
-         Akkor… Baby várnod kell… - húzom végig a körmöm a hasán.
 Kihúzom a kezem az ingje alól és elindulok az ajtó felé. Felnyög és visszaránt a karomnál fogva. Vadul megcsókol és lefelé kezdi el húzni a ruhám cipzárját. Lassan elhátrálunk egy kellék tár féleségbe és bezárja az ajtót. Lejjebb húzza  a ruhám és rátapad a nyakamra. A kezei simogatni kezdik a hátam egészen a derekamig. Amíg a nyakam és a vállam csókolgatja addig én sem szórakozom. Megfogom az ingjét és ketté szakítom a gombok mentén. Harry beleharap a vállamba és hagyja, hogy végig szaggassam. Egyszerűbb, mint szépen levenni. Kihozza belőlem azt az énem, amit még én sem ismerek nagyon. Amint lekerül rólam a ruha Harry felültet egy kisebb asztalra és kigombolja a nadrágját. Lejjebb húzza a boxerével együtt és még jobban magához húz. Megfogja a bugyim szélét és eltépi az anyagot miközben összeérnek a vágyaink végei. Egy halk nyögés szakad  ki a számon.
-         Azt hiszem bugyi nélkül viszlek haza – nyalja meg az ajkait.
Mosolyogva rázom meg a fejem és egy csókot kezdeményezek. Amint egybe forrunk jólesően sóhajtok fel. Az egyik kezemmel a nyakába kapaszkodok, míg a másikkal a hátát kaparászom. Mindkét kezével a lábam fogja és folyamatosan csókol vagy kiszívja a nyakam, a vállam és a karom is. Gyorsítunk a tempón és szinte egyszerre élvezünk el.
-         Segíts felhúzni a cipzárt – húzom fel a ruhám.
-         Maradhatnál így is bár… Jobban belegondolva… Nem adom meg másnak ezt az élvezetet – lép mögém.
-         Csak húzd fel! - forgatom meg a szemem.
-         Oké főnök! – nevet fel. 
-         Harry! – mondom elfúló hangon.
-         Még mindig kívánsz igaz? – húz közel magához.
Bólintok majd benyúl a ruhámba és az ujjai körözni kezdenek a csiklómon mire hátravetem a fejem a vállára és nyitott szájjal nyögök fel.
-         Nem vagy vele egyedül! – suttogja a fülembe.
-         Harry! – nyögöm ki a nevét elélvezve.
Mire visszaérünk a társasághoz nagyjából páran már le is léptek. Harry hatalmas vigyorral a képén sétál mellettem. Szerencsénkre volt másik ing a kellékesben. Amint leülök a srácok mellé Zayn máris megjegyzésekkel bombáz. Megfogom a kezét és kihúzom a színház hátsó kijárata felé. Kitolom az ajtón és számon kérem.
-         Mi volt ez? – kérdezem mérgesen.
-         Semmi! Egy ártatlan megjegyzés – von vállat.
-         Ennyire zavar? – fonom karba a kezem.
-         Igen zavar! Eltűntök órákra és mindketten kiélt fejjel jöttök vissza. Nem volt nehéz kiszúrni Harry hülye vigyorát. Na meg a bőröd! – simítja el a hajam.
-         Féltékeny vagy? – kérdezem meglepődve.
-         Mi van ha az vagyok? – tol a hűvös falnak.
Mielőtt bármit is mondanék faképnél hagy. Mélyet sóhajtok bemegyek én is és megkeresem Harryt. Nem éppen jó kedvemben vagyok. Elég jól elvan a focis barátaival. Zayn néha totál eltudja baszni az ember kedvét. Megkeresem Lanát és beharangozom neki, hogy eltűntem. Épp, hogy kiérek a színházból Harry már utol is ér.
-         Hé, Lan mondta, hogy lelépsz! Baj van? – állít meg.
-         Nincs! Csak elegem van – morgom.
-         Menjünk? – fogja meg a kezem.
-         Maradhatsz, ha akarsz. A te bálod nem az enyém – nézek fel rá.
-         Eléggé unalmas már. A szülők is rég leléptek. Gyere – indul el maga után húzva a kocsijához.
Mire hozzájuk érünk eltűnik a rosszkedvem, de még mindig bunkó hangulatomban vagyok. Nagy nehezen lecibálom a cipzárt. Viszont Harry kezeiből nem kérek. Megunja a bénázásom és mögém lép. 
-         Ne makacskodj! – húzza el a kezeim.
-         Sajnálom, hogy ilyen vagyok. Csak egyszerűen Zayn feltudja húzni az agyam – sóhajtok fel.
-         Nem vagy vele egyedül – mondja röviden.
Segít levenni a ruhám és hirtelen eszembe jut, hogy tök meztelen vagyok. Megkeresem a szokásos ruháim és a fürdőben átöltözök. Valamikor hajnali négy körül fekszünk le. Megpróbálok aludni, de Zayn mondatai állandóan ott járnak a fejemben.                  

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése