30. rész

Halihó! 

Megint jelentkezem az utolsó résszel. Remélem tetszeni fog ez is és holnap, ha sikerül epilógus mint említettem. Akkor jó olvasást. Puszi 

Bell Boo

Naiv vagy!

"Hol van az, hogy Te és Én örökké?" 

Kissé idegesen lépdel mellettem. Megszorítom az ujjait mire megrázza a fejét és rám figyel. Lehúzom magamhoz egy gyors csókra és tovább sétálunk. Egész délután a környéken vagyunk és szótlanul ballagunk egymás mellett. Persze a rajongóink le se akadtak rólunk. Elvétve minden fele követtek. Kissé szórakoztató volt előlük bujkálni. Aztán a kisebb csókcsatáink az éppen búvóhelyként szolgált ház mögött. Mintha tizenhét lennék és nem számítana semmi sem.

 Még mielőtt visszamennénk Harry elindul Annehoz. Még beszélni akar vele erről a testvéres dologról. Gyanítom, hogy az a mondata zavarja őt. Mi lesz, ha szó nélkül kiáll a képből? Megrázom a fejem és beljebb sétálok. Lágy dallamok ütik meg a fülem. Nem fogom őt is Harrynek hívni. Roxy előtte ül és nézi, ahogy énekel neki. Amint közelebb érek elkapja a tekintetét és rám mosolyog. Felém kezd mászni és megvárom amíg elér hozzám. Felkapom és megpuszilom az arcát.

-         Kettesben vagyunk? – néz fel rám.

-         Inkább énekelj – indulok a szobánk felé.

-         Az is megy olyan jól, mint a beszélgetés – teszi le a gitárját.

-         Nem lehetne, hogy ott maradsz? – fordulok vissza.

-         Na, annyira nem vagyok rémisztő – nevet fel.

Megforgatom a szemem és befektetem Roxyt aludni. Eléggé elálmosodott míg énekelt neki. Amint kilépek az ajtón belé botlok. Megfogja a derekam és elhúz onnan. Magabiztosan tart a karjai közt miközben a nappali felé tuszkol.

-         Ugyan már! Megy ez nekünk – nevet fel.

-         Mi? Az, hogy másnak adod ki magad és még ki is használsz? Na igen! Az megy neked! – mordulok rá.

-         Amit te nem tudsz az neked nem fáj! Meg élvezted is! – von vállat.

-         Engedj el! Most! – szólok rá erélyesen.

-         Tudod pont formásan illik a tested az enyémhez. Inkább még tartogatlak – hajol a nyakamhoz.

Egy pillanat alatt szívni kezdi a nyakam. Próbálom eltolni, de nem enged. A falhoz szorít és megtámaszkodik a derekam mellett. Az ellenállásom alábbhagy és átveszi a helyét a kéj. Lehunyom a szemem és megmarkolom a pólóját. Megfeszül előttem és elszakad a nyakamtól.

-         Nem élvezed. Így nincs értelme – szakad el tőlem.

-         Csak eressz el! – mondom halkan.

-         El foglak venni tőle! – suttogja a fülembe.

Hirtelen csattan a kezem az arcán. Elsötétülnek a szemei és elkapja a karom. A falhoz szegezi erősen és végszóra megérkezik Harry is.

-         Engedd el! – morran rá.

-         Hozzá sem értem! Még! – suttogja elém.

Elenged a szorításból és ellépdel előttem. Harry közeledik hozzám de leintem. Elég volt két Stylesból egy napra. Benézek inkább Roxyhoz. A kiságyra támaszkodom és felsóhajtok. Lassan felébred és rám mosolyog. Megfürdetem és megkeresem Harryt. A kanapén ül és bámul ki a fejéből. Babával a kezemben mászok rá és leültetem a hasára. Elmosolyodik és megsimítja az arcát.

-         Szeretlek Harry – nézek a szemeibe.

-         Tudom – húz feljebb a csípőjén.

Amint feljebb érek a dudorodó nadrágjához már értem a szitut. Megrázom a fejem és rámosolygok. Egy ideig babázunk majd lefektetem a kiságyba amíg fürdök. A kádban pihenek amikor nyílik az ajtó. Harry letérdel mellém és nézni kezd.

-         Nem tudok relaxálni ha nézel – nézek rá fél szemmel.

-         Beülök mögéd – áll fel.

-         Nem muszáj, ha… - nézek fel rá.

Lassan levetkőzik és beszáll mögém. Nekidőlök a mellkasának és magam elé húzom az összes habot. Szinte egyszerre lélegzünk. Harry a nyakamat puszilgatja vagy a hajamba szuszog. Egy ideig áztatjuk magunkat majd kiszállunk. Miközben magára csavar egy törölközőt megölelem hátulról. Miért érzem azt, hogy szomorú, hogy sajog a szíve és az enyém is? Nincs másfél hét és hozzámegyek.

-         Harry baj van? – kérdezem amikor lefejti magáról a kezeim.

-         Nincs semmi. Fáradt vagyok – lép ki.

-         Miért hazudsz? – suttogom magam elé.

Gyorsan felöltözöm és kimegyek hozzá. Lerakom a felesleges ékszereim és félig őt nézem. Hasra fordul és lassan szuszogni kezd. Megrázom a fejem és nyomok egy puszit a fejére. Leülök a babzsák fotelomba amit még Perrie vett nekem és betakarom magam. Fogalmam sincs hány óra van amikor felébred és mozogni kezd. Amikor nem talál maga mellett felriad és a telefonjáért nyúl. Bevilágítja az ágyat és kikel. Elém lépked és hátradönt a babzsákon. A csípőmre ül és lágyan megcsókol. Beletúrok a fürtjei közé és elmélyítem a csókot. Közben legördül egy könnycseppem is. Elszakad a számtól és felhúz.

-         Gyere! – kap fel a csípőjére.

Belekapaszkodom a nyakába és bemászunk az ágyba. A fejem a mellkasába fúrom és próbálok elaludni. Reggel arra ébredek, hogy Harry figyel. Kipislogom magam és feljebb mászok hozzá. Egy rövid csók után fölém gördül és még mélyebben csókol. Aztán végigpuszilja az arcom és a nyakam is. Kuncogni kezdek mire rám vigyorog.    

-         Tegnap egy tahó voltam – simít végig az arcomon.

-         Nem számít – rázom meg a fejem.

-         Leráztalak magamról. Nem… Nem tudtam elviselni, hogy hozzád ért. Sajnálom – ölel magához.

-         Kárpótolhatsz érte egy randival – mosolygok rá.

-         Hm, jó ötlet. Öltözz és megyünk – pattan ki az ágyból.

-         Mi, most? – ülök fel.

-         Naná. Reggelivel kezdjük! Lan szívesen vigyáz a kicsire amíg Leo alszik – kap a karjaiba. (képen Leo, Louis fia)

-         Tegyél le Styles! – nevetek fel.

-         Öltözz fel. Ja és szexi legyél – indul el a fürdőbe.

Megforgatom a szemem és elindulok utána. Egyszerre kezdünk el fogat mosni. Egyszer csak fogkrémes szájjal nyakon csókol. Vigyorog rajtam mire elkezdem fényképezni. Elég fura fejeket vág. Miután végzünk lemosom a fogkrém csók helyeit, mert időközben egyre több lett.

-         Majd én – vizezi be a törölköző végét.

-         Nem! Te mindent túl erotikusan csinálsz – kapom ki a kezéből.

Elkezdem a nyakam törölgetni mire csikizni kezd és megszerzi tőlem. Felültet a kis szekrényre és mindegy egyes törlés után megszívja a nyakam.

-         Harry… Így… Soha nem jutunk el… Sehová – tolom el magamtól.

Ahogy távolodik a foga közé csippenti a bőröm. Felszisszenek és megnézem a művét. A foga nyomai még öltözködés közben is a nyakamon virítanak. Felveszi a feszes, fekete farmerét és bámul rám. Hülye szokásaim egyike, hogy előbb pólót veszek fel aztán nadrágot. Mögém lopakodik és felkap a karjába.

-         Harry mit művelsz? – fektet le az ágyra.

-         Kinyallak! – suttogja a fülembe.

-         Mi? – rázom meg a fejem.

-         Hallottad! – kúszik le a lábaim közé.

Szétterpeszti a lábaim és lehúzza rólam a bugyim. Először egyik majd a másik lábam húzza ki. A lábaim közé fészkeli magát és megérint a nyelvével. Felnyögök és belemarok a takaróba. Elönt a forróság és ledobom magamról a kötött pulcsim. Eléggé hideg van így ősz felé. Ahogy munkálkodik a lábam közt igyekszem nem felsikoltani az élvezettől. Az ajkamba harapva fojtom el a nyögéseim. Amint végzett velem felkúszik hozzám és belesuttog a fülembe.

-         Ha tudnád milyen naiv vagy – csókol a fülem mögé.

Azonnal lelököm magamról és felkapom a pólóm. Elé mászok és ütni kezdem a mellkasát egy pofon is betalál amikor ismét elkapja a karom. Lelök az ágyra és fölém mászik. Kigombolja a nadrágját és belém csusszan.

-         Nyugodj… Már… Le – morogja erősebb lökések közt.

-         Engedj el! Útállak! – nyögök fel.

-         Élvezz el nekem kislány – harap bele a bőrömbe. 

Hiába próbálom visszafojtani a vágyaim nem megy. Minden egyes lökésnél érinti a G – pontom. Hamarosan elélvezek és kihúzódik belőlem. Visszapakolja magát majd otthagy a szobában. Utána vágok valamit és kipihegem magam. Veszek egy gyors zuhanyt és kimegyek utána.

-         Hol van Harry? – kérdezem teljesen felöltözve.

-         Jobb voltál ruha nélkül – fordul felém.

-         Nyomd el magad és válaszolj! – állok elé mérgesen.

-         Hajnalban elment valahová. Gondolom a volt barátnőjéhez – von vállat.

-         Hazudsz! Hol van? – lököm meg a mellkasánál fogva.

Egy szempillantás alatt kap a karjai közé és erősen a falhoz tol. A szemeiben tombolnak az érzelmek. A kék szemei szinte elfeketednek.

-         Ha még egyszer megütsz nem foglak megkímélni! Én nem olyan vagyok mint az öcsém. Tudok veled durva dolgokat is művelni drágaságom! – fogja le a kezeim.

-         Engedj el! – morgom.

-         Tetszik amikor ilyen tüzes vagy – nevet fel.

-         Nekem meg az tetszene, ha eltűnnél az életünkből! – csattanok fel.

-         Lehetetlen édesem. Elhatároztam, hogy megszerezlek magamnak. Ha kell így, ha kell úgy! Már félig meddig az enyém vagy – piszkálja a láncom.

-         Nem! Az nem a tiéd! – szabadulok ki a karjai közül.

-         Biztos vagy benne? – húz vissza a combjaimnál fogva. 

Addig vergődök amíg megint a falnak nem kerülök. Nyílik a bejárati ajtó és belép rajt Harry. Kissé kialvatlan és fáradt feje van.

-         Hol a francba voltál? – támadok neki.

-         Zuhanyozhatok előbb? – tol el.

-         Mi a… - nézek utána.

El kell innen tűnnöm most. Felkapom a kulcsaim és elindulok a kocsim felé. Harry egy szál boxerban és fehér trikóban fut ki utánam.

-         Cem! Kicsim! – csapja be előttem az ajtót.

-         Eressz! El kell innen tűnnöm. A bátyádtól meg főleg! Mégis hol a francban voltál egész éjjel? Mert mellettem biztos nem! – nyitom ki vissza az ajtót.

-         Sajnálom. Megkértem, hogy vigyázzon rád amíg gondolkodom – néz a szemeimbe.

-         Megkérted? Elakarsz venni másfél hét múlva nem? Erre fogod magad és kisétálod a problémáidat? Mi a francnak kértél meg, ha rohadtul nem tudsz semmit megbeszélni velem? Mi volt az tegnap este is? Azt hiszed mert van egy ikertestvéred máris utána loholok? Mi a franc bajod van? – kiabálom ki magam.    

-         Lenyugodtál? – fonja össze a karjait.

Bólintok majd megkéri, hogy várjam meg amíg felöltözik és visszajön. Lana éppen akkor hajt be amikor elindulunk. Leparkolok a szokásos helyemen és egy csendesebb helyre sétálunk.

-         Tudom, hogy megdugott! Fent a kocsi tetején. Az én kocsim tetején. Elmesélte, hogy milyen volt. Tudni akarom, hogy élvezted e   – mondja megtörve a csendet.

Megállok és felnézek rá. Beszédre nyitom a szám, de egy hang sem jön ki rajta. Megáll előttem és zsebre vágja a kezeit. Végigmér és újból beszélni kezd.

-         Szóval élvezted – rázza meg a fejét.

-         Én… Azt hittem… - dadogok.

-         Semmi sem tűnt fel? Ennyire… Áh, hagyjuk – indul el.

-         Harry én… Nem… Téged szeretlek – nyúlok a kabátja után. 

-         Persze – sóhajt fel.

Elengedem a kabátját és tágra nyílt szemekkel bámulok utána. Nézem ahogy előre sétál és eltűnik a messzeségben. Már egy ideje keresem mindenfelé, de sehol sem találom. Nagyon aggódok és könnyezni kezdek.

-         Harry kérlek! Én… Nem… Nem tudtam – csúszok le egy fa mentén. 

29. rész

Sziasztok! 

Utolsó előtti rész. Azt hiszem ma még kaptok egyet 8 körül és holnap az epilógust. Köszönöm a komikat és hogy olvastok. :) Nem mondom még boldogot, majd holnap :P Na de akkor jöjjön a rész. Bárkinek mondani valója van kommenteljen :P. Jaj és majd elfelejtettem imádom a Midnight Memories-t. :D   Jó olvasást. Puszi 

Bell Boo

Harold Adam Styles

A veszekedésünk után mindketten lenyugszunk. Még az ágyban is simogatta a csuklóm, ami már nem is fájt annyira. Még két hét és hozzámegyek. A napokban találkoztam a városban Zaynnel és Carolineal. Zayn eléggé furcsa fejet vágott mellette. Mintha nem lenne boldog. Miért is törődöm vele? Mióta felpróbáltam a ruhám kissé híztam egy picit pocakra így sportolásra fogtam magam. Ugyan úgy megyünk edzésekre és futni is gyakran járunk.

-         Lassan kiizmosodsz Baby! – kap fel a hátára.

-         Eddig is az voltam – könyökölök a hátára.

-         Biztos vagy benne? – emel le a válláról.

-         Most sértegetsz? – nézek fel rá jókedvűen.

Felpakol a motorháztetőre és befurakszik a lábaim közé. Közel húz magához és belemarkol a combomba. Szórakozottan végignéz rajtam és megnyalja az ajkait. 

-         Eszem ágában sincs Baby! Iszonyat aranyos vagy, amikor így csinálsz – nevet fel.

Továbbra is csak nézek rá. Előre hajol és amennyire tud hátradönt a motorháztetőn és

megcsókol. Megmozdítja a csípőjét mire egyszerre nyögünk fel. Vissza kell fognunk magunkat az esküvőig. Harry nehezen tudja távol tartani magát és már én is égek a szorító érzéstől odalent. Ha csak ránézek nem bírom visszafogni magam. Miközben csókolózunk megtelik a parkoló kissé gyanús emberekkel és rajongókkal is. Gyorsan lehúz a motorháztetőről és elindulunk. Útközben Harry összekulcsolja a kezünket.

-         Levetted a gyűrűt? – kérdezi érdeklődve.

-         Nálam van. Mindig leveszem ha itt vagyunk – mutatok a mellkasomra.

-         A nyakláncom mellett? – vigyorog rám sejtelmesen.

-         Imádom azt a láncot. Mindent imádok ami a tiéd. Ami éppen rajtad van – csókolok a füle mögé.

-         Közúti balesetet akarsz csinálni? – húzza félre a kormányt.

-         Ott lent már megtörtént – nézek a nadrágjára.

Mormol valamit maga elé miközben felnevetek. Visszahúzom a gyűrűt és a combján hagyom a kezem. Végigsimítok a belső felén és várom a reakcióját. Teszünk egy kis kitérőt a rét felé. Talán egy éve, hogy utoljára kijöttünk ide. Amint leparkol a szokásos helyünkre kicsatolja magát és hátradönt székestül. Rátapad a nyakamra és elkezdi kigombolni a nadrágom. A keze befurakodik a bugyimba és egy ujjal pumpálni kezd. Felnyögök a füle mellett.

-         Eszméletlenül meg foglak dugni – mormolja a fülembe.

-         Harry – nyögöm elfúlva a nevét.

Egyre gyorsabban pumpál az ujjaival és nem sok kell hozzá, hogy elélvezzek. Felkel rólam és kutatni kezd a csomagtartóban. Kimászok hozzá úgy ahogy vagyok és elé állok. Felültet a kocsi szélére és csókolózni kezdünk. Olyanok vagyunk, mint két szex őrült kamasz. Megint felmászunk a tetőre és ott esik nekem. Lerángatja rólam és magáról is a nadrágot. Lassan elmélyül bennem és egy kicsit vár. Megszívja a nyakam amint beletúrok a hajába. Felhúzza az egyik lábam és mozogni kezd. Már rég elvesztem a fonalat miközben folyamatosan a G pontomon keresztül készít ki. Hol csókol, hol a nyakam csókolgatja. A hátába mélyesztem a körmeim amint erősebbet lök rajtam.

-         Harry nem… Nem bírom – motyogom totálisan szétesve.

-         Mindjárt – nyöszörgi.

Még hajszolja magát és engem is, amikor elélvez bennem. A karjain támaszkodva szuszogja ki magát. Kissé bebugyolál a takaróval majd fordulunk egyet. Kihúzódik belőlem és órákig fent fekszünk. A csípőjén ülök félig betakarózva míg ő a hátán fekszik és engem bámul. Lassan lemászunk és összeszedjük a ruháinkat.

-         Segítek – kapcsolja be melltartóm.

-         Le kell lassítanunk Harry. Olyanok vagyunk, mint két szex feromon függő kamasz – fordulok felé.

-         Én nem bánom, hogy akármikor elkaphatlak egy menetre. Mindig élvezem – vigyorog rám.

-         Fogd be! Nem vagyok a… - tapasztja a számra a kezeit.

-         Nem úgy értettem, de lelassítok a kedvedért – húz magához.

Este nyolc körül indulunk hazafelé. Útközben beugrunk Roxyért is. Amint meglát minket beszélni kezd. Elolvadok a saját lányomtól. Még neki is kell valami ruhát néznem az esküvőre ami egyben a keresztelőjére is jó lesz. Harry etetés után kényeztetni kezdi őt. A kanapé végéről nézem, hogy játszanak. Lassan lefektetem és megfürdünk. Fürdés után egy szál boxerben mászkál előttem kikészítve engem.

-         Mégis, hogy a büdös francba fogjam vissza magam, ha ilyen cucc van rajtad Baby? – csúszik a keze a combjaimra.

-         Könnyen – vonok vállat.

Közel nyomja magát a fenekemhez mire megérzem, hogy mennyire kényes a téma. A csípőcsontomnál fogva szorít magához. Ahogy összeérünk majdnem felnyögök, de tartom magam.

-         Most fogd vissza magad olyan könnyen – jártatja az ujjait a bugyim szélén.

-         Harry – harapok az ajkamba.

-         Ráadásul még csipkét is vett fel – nyöszörgi a nyakamba.

Végül elhúzza az ujjait és bemenekül a fürdőszobába. Elnevetem magam és bemászok az ágyba. Amint kiér szélesen vigyorgok rá.

-         Szerinted ez vicces? – mászik fölém.

-         Nagyon is – bólogatok vigyorogva.

-         Tegyelek próbára? – húzza fel hirtelen mindkét lábam.

Bent reked a tüdőmben a levegő, amint hozzám ér. A reakciómat látva kisebb mosolyra húzódnak az ajkai. Hirtelen hányinger tör rám.

-         Harry engedj ki. Hánynom kell – suhanok ki alatta.

A vécé fölé vetődök és kiadok magamból mindent. Mellém térdel és segít felkelni, amikor végzek. Megmosom a szám és visszamegyek. Kissé még háborgó gyomorral alszom el. 

Reggel előbb felébredek, mint Harry. Amint kiérek a nappaliba valaki ül a kanapénkon. Megdörzsölöm a szemem és jól megnézem az illetőt.

-         Helló gyönyörű – szólal meg Harry hasonmása.

-         Te meg? Mégis hogy? – értetlenkedek.

-         Simán beengedtek az öcsémnek hála. Ja igen Harry az öcsém. Üdv a családban gyönyörű – nevet fel gúnyosan.

-         Mekkora egy barom vagy! – rázom meg a fejem.

-         Tudod Harry kibaszottul mázlista egy srác! Bombázó menyasszony, édes baba, jó szex. Honnan tudod, hogy én nem ő vagyok, amikor vele vagy? – sétál közel hozzám.

-         Érzem! Ő sohasem olyan sötét, mint te vagy – lépek egyel hátrébb.

Felnevet majd elkomorodik az arca. Elkapja a derekam és a falhoz tol. Hogy a francba jutott be a lakásba? Szóval mégis csak Harry ikertestvére. Nem tévedtem sokat. A testével a falhoz szorít és beszélni kezd.

-         Voltam már benned Baby! Nem nehéz kiadni magam az öcsémnek! Még csak észre sem vetted! Megdugtalak a kocsi tetején és rohadtul élveztem. Élveztem, ahogy a nevem sikoltod pedig nem is ő volt. Milyen naiv vagy – mormolja a fülembe.

-         Te… Nem! – tátom el a szám.

-         Semmit sem vettél észre? Még csak egyszer voltam benned, de máris tudom mit kell keresnem ahhoz, hogy felizgulj – néz végig rajtam.

-         Nem! Hazudsz! – próbálom ellökni magamtól.

-         Könnyű volt Harrynek kiadnom magam. Előbb felvilágosítottam kedves anyánkról majd eljöttem és megdugtalak. Velem edzettél párszor. De a legjobban a kocsi tetején élveztem. Mit gondolsz honnan tudnám, ha nem én lettem volna? – enged el.

Lefagyva állok a fal mentén. Visszasétál a kanapéhoz és leül rá. Harry is előkerül és teljes a hasonlóság köztük. Csak a szemük színe nem ugyan az. Szóval ő volt a kocsin velem… Te jó ég! Ha Harry ezt megtudja… Mi… Elém sétál és egy percig integet előttem.

-         Elgondolkodtam bocsi – nézek rá.

-         Szóval találkoztál vele – sóhajt fel. 

-         Mi ez az egész? Magyarázd el! – bújok hozzá.

-         Előbb reggelizzünk majd utána – húz a konyhába.

Síri csendben eszünk, amíg Roxy fel nem ébred. Gyorsan megetetem őt is és felöltözök. Harry kissé gonosz ikertestvére furcsán vigyorog rám. Csak bámulok magam elé és nézem őt. Nem lehetett ő. Hiszen nem is… Roxyt lerakjuk a szobába játszani amíg beszélünk.

-         Anyának ikrei születtek. A nagyanyám nem igazán szerette apámat így engem tartottak meg míg őt nevelőszülőkhöz adták. Anya sem tudott róla, hogy ikrek vagyunk. Elájult a szülés után. Lana még nem tudja. Ne hívd addig ide amíg ki nem találom mi lesz most – simogatja a kezem.

-         Jól vagy? – emelem fel a fejét.

-         Jól. Ne aggódj Baby! – mosolyog rám.

-         Hogyan talált rád? – mászok az ölébe.

-         Látott a tévében. Az a poén, hogy ő is meg én is híresek vagyunk. Míg ő popsztár addig én úszó – rázza meg a fejét.

-         Őt is… - kezdek bele.

-         Harrynek hívják igen. Harold Adam Styles – sóhajt fel.

Míg lefekszik pihenni addig kimegyek hozzá. Egy ideig hátulról bámulom. A tévé fekete képernyőjéből látom, hogy telefonozik. Ő is lát engem fél szemmel. 

-         Félsz tőlem édes? – néz rám a képernyőn.

-         Most akkor, hogy kéne szólítanom? – kérdezek vissza.

-         A Harryt jobban szeretem. Végül is egy nem? Ironikus, hogy ugyanazt a nevet nyögöd egyfolytában nem?  – von vállat.     

-         Fogd be! – mordulok rá.

-         Csak akkor, ha befoghatom a tiéd is – kacsint rám.

Megrázom a fejem és visszamegyek Harryhez. A hasán fekszik és nagyban szuszog. Bemászok mellé és a haját kezdem el birizgálni. Nem hiszem el, hogy ennyire kihasznált. Hogyan tudott ennyire pofátlan lenni? Hogy tudott minden bűntudat nélkül engem… Olyan az egész, mintha egy hazugságba csöppentem volna, de ezek már nem az én hazugságaim. Amint felébred rám mászik és átölel.

-         Nem bántott ugye? – néz fel rám.

-         Nem – rázom meg a fejem.

-         Eléggé labilis természetű – csókol meg.

-         Észrevettem – motyogom a szájába.

Egy kisebb csókcsata után elindulunk sétálni. Mielőtt kilépnénk az ajtón Harry megáll és beszélgetni kezd a bátyjával. Szófoszlányokat hallok mindenből. Viszont az utolsó mondatot teljesen kiértem. 

-         El fogom venni tőled Styles! Jobbat érdemel! – mondja teljesen komolyan. 

28. rész

Sziasztok! 

Juuuuuj, nagyon örülök a pipáknak és a kominak is a másik blogon. Remélem összetudok hozni egy részt nektek. Nagyon sokat most nem is magyarázok. Jöjjön a rész. Keddig még kaptok majd utána jön a második évad. Remélem tetszeni fog ez a rész is  ^^ :$ Jó olvasást. Puszi.

Bell Boo

Nem vagyunk egyformák! 

"Szerelmes vagyok, és ez a mindenem, akár helyes, akár nem és neki vagyok a minden. Szeretem. Egyek vagyunk, nem lehet mit tenni, semmit sem tehetek, csak ölelni őt örökké. 

Vele akarok lenni ma, holnap és egész életemben. Amikor a szerelem ilyen erős, ott nincs helyes vagy helytelen. A szerelem egész életedre szól."

Miután Harry másodszor is megkérte a kezem. Már csak a gyűrűt kellett felhúznia az ujjamra és elmondani a többieknek. Lanával azóta már kibékültünk. Még egy kicsit haragszik mindkettőnkre, de már nagyjából megbékélt. Anne majdnem elájult, amikor elmondtuk neki. Két hónap múlva hozzámegyek majd elutazunk valahová, ahol csak kettesben leszünk. Harry egy örökké szimbólumos aranygyűrűt vett nekem. Nem is lehetne gyönyörűbb, se giccsesebb. Pontosan az ízlésemhez való. Kinek kell egy hatalmas buzeráns kő a kezére? Csak a

magamutogató csili-vili ribancoknak valók, akik imádnak dicsekedni a pasijuk pénzével. Lanával éppen egy esküvői szalonba tartunk. Ő szeretné kiválasztani a ruhámat. Belegyeztem egy feltétellel. Ne legyen a stílusomtól eltérő. Úgy négy féle ruha közül nem tudok/ tud választani. Lana mindegyiket kitette elém és felhívta a lányokat és Annet is. Egy halvány kevert színű ruha már ki is ment a választásból. Mindenki a harmadikra szavazott. A derekamnál karcsú és lefelé menet olyan, mintha tollakból lenne összerakva. Egyszerűen gyönyörű. Igaz még két hónapom lenne erre is, de a lányok már elrángatnak vásárolni. Anne és Lana csinál mindent. Én ebből inkább kimaradok. Egyedül a ruha, a hajam, és a csokor döntésben vagyok benne. Abból nem fogok adni senki szavára. Hogy milyen névjegykártyák, milyen asztalterítő lesz az nem érdekel. Legjobban Harryvel akarok lenni. Harryvel és a lányunkkal aki már lassan egy éves lesz. Próbálkozik már a szavak kimondásával. Feléig még el is jut, de aztán megakad. Próbálgatjuk tanítani, de nem nagyon szeretné. Inkább magától próbálkozik. Roxy haja szőkéből barnás árnyalatba vált át és a szeme arany és kevert kék. Először kissé megije
dtem, de miután az orvos szerint ez normális tízből, egy esetnél kissé lenyugodtam. Ám eszembe jutott amit olvastam régebben. Hogy Nefertiti macskája az őrzőnk vagy mi. Apropó macska. Lett egy fél  éves, szürke, sűrű bundájú macskánk. Harry imádja a macskákat. Különös módon

erről még nem tudtam. A hétvégén voltunk a nagymamájánál aki ránk bízta a cicáját amíg otthonba költözött. Rúfusznak hívják és Hope az első napon megtépte. Szegény megijedt tőle és azóta csak akkor merészkedik a közelébe, ha mi is ott vagyunk. Úgy látszik Hope nem szereti a macskákat. Harry már két hete bajnokságon van a többiekkel együtt. Lanának fia született akit Louis imád és valósággal elkényezteti. Imádnivalón kékes szürke szemei vannak, mint az apjának. Miután megvettük a ruhát elindulunk enni valamerre. Anne vezet én pedig hátul babázok. Beülünk egy kisebb kávézóba és elvonulunk hátulra.

-         A… An… Anya – szólal meg Roxy.

Eltátom a szám mire a többiek elnevetik magukat. Folyamatosan ismételgeti a szót, hogy anya. A kávézóban egy kisebb tévén mutatják az éppen versenyző úszókat. Roxy tekintete is oda vonzódik majd újból beszélni kezd.

-         Har… A… Apa – néz rám.

-         Ügyes vagy kicsim – ölelem magamhoz.    

Miután eszünk elindulunk hazafelé. Rúfusz fogad minket az ajtóban. Lepakolok és adok neki enni. Roxyt leteszem a járókába és elpakolom a ruhámat valahová hátra. Belebújok a gardróbomba, amikor csörög a mobilom. Gyorsan felakasztom a ruhát és előkutatom valahonnan a táskám aljáról. Harry neve villog a kijelzőn egy iszonyat dögös képpel együtt.

-         Szia – szólok bele.

-         Azt hittem sosem veszed fel – sóhajt fel.

-         Most értem haza. Tudod csajos dolgok – keresem meg Roxyt.

-         Fáradt vagy? – kérdezi kíváncsian.

-         Nem éppen. Roxyt keresem valahol. Roxy engedd el Rúfuszt! – szólok rá.

-         Mi folyik ott? – nevet fel jóízűen.

-         Á, semmiség… Roxy megint a macskát tépkedi – veszem fel.

Megkérem, hogy várjon két percet, amíg leteszem a kiságyba. Félig nyitva hagyom az ajtót és leülök a kanapéra. Amikor ismét beleszólok a fél estét elbeszéljük.

-         Hiányzol – sóhajtok fel.

-         Pár nap Baby! Bírj még ki pár napot! Ne tudd meg mit tennék veled, ha itt lennél. Cseszettül fel vagyok izgulva – mondja rekedten.

-         Hm, mit? – mondom elnyújtva a szavakat.

-         Majd, ha hazaértem Baby! – nevet fel.

-         Behajtsam rajtad? – vigyorgok magam elé.

-         Ó, ne hidd azt, hogy én elfelejtem – mondja rekedt hangon.

Lassan letesszük és elindulok fürdeni. Amint lemerülök a meleg vízben felsóhajtok. Mielőtt lefekszem megetetem Roxyt és megfürdetem őt is. Reggel arra ébredek, hogy Rúfusz az orrom nyalogatja. Elhessegetem és felkelek. Roxy még nagyban alszik amikor Lana megjelenik nálunk. Alig, hogy felébredek már a konyhában terem és leteszi a kávénkat. Elrendezem magam és megiszom a kávét. Lana elráncigál magával ruhát venni és persze, hogy ezt nekem végig kell ülnöm és közben két babára is vigyáznom. Miután megvesszük a dolgokat elindulunk Annehoz. Pár napig így megy. Lana elráncigál mindenhová amíg én fáradtan elmegyek vele. Mostanában megint eléggé fáradt vagyok. Eléggé leköti minden figyelmem a kicsi. Mindenhová utána kell futkároznom. Már felszereltettem minden konnektorra védőt. Alig, hogy beérek a felhajtóra Harry kiszedi az utazó táskáját a kocsiból és befelé igyekszik. Átadom Roxyt Lanának és utána surranok. Ledobja a táskáját és beletúr a hajába. Hátulról átkarolom a derekát és egy

puszit adok a hátára. Gyorsan megfordul és egy lágy csókot nyom a számra mielőtt magához szorít. Magamhoz szorítom és lassan felhúz a csípőjére.

-         Ne a gyerekek előtt hé! – jön be Lana.

-         Sziasztok! – köszön Harry.

-         Na aztán hány arannyal jöttél haza? – vigyorog ránk.

-         Hárommal – tesz le a földre.

Átveszi Lanától, Roxyt és összepuszilja az arcát amit ő kacagva fogad. Lana félrehív a konyhába míg Harry lezuhanyzik.

-         Két teljes napot kaptok! Anya vigyázni fog a kicsire és én is! Két nap! – suttogja halkan.

-         Honnan veszed, hogy… - akadok el.

-         Jaj, csak rátok kell nézni – nevet fel.

-         Ne már Lala! – rázom meg a fejem.

-         Azt hiszed, hogy mi Louissal nem? – vigyorog.

-         Többet nem akarok hallani! – vigyorgok vissza.

Miután összepakolunk pár cuccot a kicsinek Lan elindul. Harry éppen akkor vánszorog ki egy szál boxerban. Most, hogy több edzésre és versenyre járnak egyre izmosabb és sármosabb is lesz. Nem tudom mi van abban a vízben, de engem állandóan levesz a lábamról. Elém sétál és fáradtan rám mosolyog.

-         Fáradtnak tűnsz – simítom meg az arcát.

-         Kicsit – ásít.

-         Rendeljek vagy csináljak valami kaját? – nézem a szép szemeit.

-         Már ettem hazafelé jövet. Hozattam kaját a személyzettel – hátrálunk.

Elkapja a derekam és a falhoz nyom. Végigsimít a fenekemen, a derekamon, a melleimen, az arcomon és a nadrágom cipzárján is. Nadrágon keresztül kezd el izgatni. Közel hajol hozzám és a szemeimbe bámul. Nem csinál semmit sem, csak szorgosan mozgatja az ujjait amivel az őrületbe kerget.

-         Tudod ez rohadtul nem fair! – nyögök fel.

-         Mond el mit akarsz Baby! Mond el és megérintelek ahol akarod – mormolja a fülembe.

Belekapaszkodok a karjába és beletúrok a kusza tincseibe. Kihúzza a kezem és a falhoz szegezi őket.

-         Mond el különben így hagylak. Felizgultan és nem fogok segíteni rajtad – nyalja meg az ajkait.

-         Harry… - pirulok el.

-         Ugyan Baby! Csak te és én vagyunk. Senki sem fogja meghallani, amint a nevemet ordítod – vigyorog rám.

-         Csókolj meg! Most! – nézem az ajkait.

A számra tapasztja az ajkait és hosszan csókolózni kezdünk. Közelebb akarok férkőzni hozzá, de nem hagyja.

-         Harry… - válok el az ajkaitól. 

Hatalmasat kordul a gyomrom végszóra, mire mindketten felnevetünk. Még egy gyors csók és húzni kezd a konyha felé.

-         Menjünk. Enned kell – kulcsolja össze az ujjainkat.

-         Egyél velem – ülök le.

-         Inkább csak nézlek. Egy csomó egészségtelen kaját tömtem magamba kint. Még egy ideig nem leszek éhes – áll be mögém.

Amíg eszek átöleli a derekam és a fejét a nyakamba temeti. Jól eső melegséget áraszt a testéből. Gyorsan eszek és elindulok levetkőzni. Harry befekszik az ágyba és kapcsolgatja a tévét. Előhalászom az esti cuccaim közben vetkőzök. Harry megáll a kapcsolgatásban és engem kezd el bámulni. Direkt lassan kezdem el lehúzni a farmert magamról.

-         Mi az a folt rajtad? – terem hirtelen mögöttem.

-         Roxy után futkostam és beütöttem magam – vonok vállat.

-         Vigyázz magadra. Folt mentes menyasszonyt akarok két hónap múlva – csókol a fülem mögé.

-         Én meg egy dögös vőlegényt – túrok bele a hajába.

-         Oké, rendelem is – nevet fel. 

Gyorsan lezuhanyzom és behuppanok mellé az ágyba. 

Félálomban magához húz és beszélni kezd.

-         A hónap végén megint megyünk. Gyere ki velem – szuszogja.

-         Mi lesz a kicsivel? – kérdezem szájhuzogatva.

-         Senki sem mondhatja, hogy rossz szülők vagyunk! Minden időt a lányunkkal töltünk. Egy hetet kibírunk nélküle. Meg aztán ott lesz a nászút is – morogja.

-         Tudom – mondom röviden.

-         Hiányzik, hogy nem vagy ott. Mindenki ott enyeleg a barátnőivel és mi Louissal meg… Vagy legtöbbször én… - mondja szomorúan.

Kicsúszok a karjai közül és felülök távolabb tőle. Felment az agyvizem az biztos. Hiányzik neki? Már egy ideje érzem, hogy ez kissé bántja. Mindig ettől féltem. Hogy ez a beszélgetés se lesz elhalasztva.

-         Akkor minek dugtál meg, ha ennyire hiányzik, hogy ott legyek? Minek tartottam meg Roxyt? Rohadtul felidegesítettél Styles! – csattanok fel.

-         Hiányzik igen! Akkor is hiányzott mikor terhes voltál! Nem mutattam ki, mert tudtam mennyire érzékenyen érint! Tudom, hogy utálod ezt az egészet amit csinálok. Ha énekes lennék akkor sem lenne másmilyen életem. Minden nap azon kell izgulnom, hogy mi van veled. Lehet, hogy túlzott mániákus vagyok, de szeretem tudni, hogy az akit szeretek biztonságban van – ül fel ő is. 

-         Tévedsz! Nem utálom! Elfogadtam ezt az egész hülyeséget veled együtt! Ne papolj nekem a biztonságról, amikor sohasem vagy itthon! – mondom emelkedő hangerővel.

-         Sajnálom, hogy szeretem ezt csinálni! Nem leszek papucs a kedvedért! Ne csináld ugyan azt, mint Leila! – forgatja a szemeit.

-         Hogy jön ő megint elő? Én nem dugtam a fél várossal! Tudod mit menj vissza hozzá és hurcolgasd őt magaddal. Tökmindegy! – kelek ki az ágyból.

-         Nem. Te csak Zaynnel dugsz, amikor jól esik. Leila is vele akadt össze állandóan. Meg a többivel akiről nem tudok – morogja idegesen.

-         Baszódj meg Styles! – vágom be az ajtót magam után. 

Tudtam, hogy ide lyukadunk ki. Kimegyek a nappaliba és az első könnycseppem már le is folyik. Nem vagyok olyan, mint ő. Egyik ember sem egyforma. Beállok az ablak elé és kifelé bámulok. A könnyeim törölgetem, amikor csukódik a szoba ajtó. Harry felöltözve indul a kocsi kulcsaiért.

-         Hová a fenébe mész? – indulok utána.

-         Megdugom Leilát aztán majd hazajövök, ha megkaptam a vigaszom – csukja be az ajtót.

-         Gyűlöllek! – sírom el magam.

A lábaimra esek és a kezeimbe temetem az arcom. Nem hallom felbőgni a kocsi motorját. Azt hittem, hogy elleszünk. Erre megint itt vagyunk. Képesek lennénk még az esküvőnkön is veszekedni. Tudja jól, hogy ez a Zayn - Leila ügy mindig is szúrni fogja a szívem és azt hiszem az övét is. Becsukja az ajtót és leteszi a kulcsait.

-         Menj el! – szipogok.

-         Baby! Beszéljük ezt meg – térdel le elém.

-         Rohadtul fájnak ezek nekünk! Mégis ezt hozod fel! Azt hiszed én is olyan leszek, mint ő volt. Közlöm veled Styles, hogy nem vagyunk egyformák! – törlöm le durván a könnyeim.

-         Tudom Babe! - húz magához.

Felmászok az ölébe és beletúrok a hajába. Nagyjából lenyugtatom magam és egy darabig még az ajtóban ülünk.

-         Szükségem van rád Styles! – szuszogom a nyakába.

-         Baby nekem nagyobb – markol bele a pólómba.

Éles fájdalom nyilall a csuklómba. Kiszakadok a karjai közül és megkeresem a gyógyszert. Egy fél szem még van belőle. Gyorsan beveszem és visszamegyek a hálóba. Harry újból boxerre vetkőzik és leültet az ágy szélére.

-         A kezed? – kérdezi az arcom vizslatva.

Bólintok egy aprót mire enyhén masszírozni kezdi. Komoly arcfejezést vesz fel hozzá. Felemelem a fejét és megcsókolom. Magamra húzom és hátrébb csusszanunk az ágyon.