19. rész

Sziasztok! 

Itt is a kövi rész. Nem is igen mondanék sokat. Családi problémák voltak egy fél órája és 

totál idegbeteg vagyok. Köszönöm a komikat és a pipákat. Jöjjön a rész. 

Puszi Bell Boo 

  

Régi sérelmek! 

"Hibák, mind elkövetjük őket. Általában úgy kezdődik, hogy csupán jót akarunk. Például titkolózunk, hogy megóvjunk valakit. Vagy kis távolságot tartunk attól a személytől, akivé váltunk. Néha nem is tudjuk mekkorát hibáztunk, csak mikor már késő... Vagy időben észrevesszük, hogy jóvá tudjuk tenni. De minden hiba okkal történik. Ezáltal megtanulod a leckét, amit máshogy sosem tanultál volna meg... Remélhetőleg többet nem követed el ugyanazt a hibát még egyszer." 

Amint közelebb érünk felállnak és Lan magyarázni kezd. Tegnap Zayn túladagolta magát és behozták. Még pár napig bent lesz. Most éppen az edzőjüktől kap egy kis fejmosást. Még egy kicsit beszélünk majd elindulunk az orvos felé. Harry kint marad a babával amíg én bent vagyok. Egy darabig nézegeti a varrataim majd kiszedi őket. Meg is jegyzi, hogy egy hétig még türtőztessük magunkat a szextől. Fogalmam sincs Harry, hogy bírja ki még egy hétig. Kapok egy kenőcsöt gyulladás ellen és mehetek is. Miután itt végzünk elmegyünk a háziorvoshoz. Le kell rendeznünk a papírokat. Harry szeretné, ha az ő orvosához vinnénk a kicsit. Lassan végzünk és elindulunk hazafelé. Hátraülök és nyugtatom Roxyt. Amint hazaérünk elalszik. A lakás elé érve fanok százai várnak ránk. Kicsit megrémülök tőlük. Mind Harry nevét kiabálják. Vajon a többieknél is ezt csinálják?

-         Harry nem akarok kiszállni. Menjünk hozzátok – fordulok felé.

Bólint egyet majd tovább indulunk. Amint leparkolunk Anne háza előtt megkönnyebbülök. Kiszállok a kocsiból és kicsatolom a hordozót. Harry mellettem áll teljes csendben. Érzem, hogy akar valamit. Megindulunk befelé és egyikünk sem szólal meg. Amint belépünk az ajtón Anne köszönt minket. Embry a tévét bámulja, de a kicsi nyöszörgésére felkapja a fejét. Elénk fut és percekig bámulja a picit. Lassan levetkőzünk és besétálok Annehoz. Harry a karjaiban tartja és a kanapén ül amíg én kint beszélgetek Anneval.

-         Meddig maradtok? Mert hoznék ruhát nektek és a picinek a lakásotokból – fordul felém.

-         Nem tudom. Nincs kedvem hazamenni. Több száz fan várakozik a lakásunk előtt. Nem merek közéjük menni a kicsivel – ülök le.

-         Költözzetek egy időre ide, amíg el nem mennek onnan. Nem leszünk egyedül – mosolyog rám.

-         Megbeszéljük este – viszonzom a mosolyt. 

Míg készül a vacsora addig semleges témákról beszélgetünk. Este még befutnak Lanáék is. Már eléggé látszik a pocakja. Anne kiakadt amikor megtudta, hogy ez egy szem lánya babát vár. Mondanom sem kell mit rendez, rendezett egy anya a lánya barátjával. Lana töviről – hegyire elmesélte az egész sztorit. Együtt vacsorázunk majd leülünk a nappaliba beszélgetni. Harry és én félrevonulunk a konyhába.

-         Nem fogunk egy hamar hazamenni ugye tudod? – sóhajtok fel.

-         Láttam én is amit te. Tudom! – morran fel.

-         Anyukád szerint maradhatunk, ameddig el nem mennek – nézek rá.

-         Mivel lenne másabb? Itt is megtalálnának – sóhajt fel mérgesen.

-         Nem kockáztatom a kicsi életét nap, mint nap! – csattanok fel.

-         Akkor lakj itt, bánom is én! – vágja hozzám idegesen.

Hátat fordít és visszamegy a többiekhez. Csak nézek utána. Megint miért ennyire ideges? Megrázom a fejem és felmegyek. Megetetem Roxyt és lefürdök. Lassan masszírozom a nyakam, amikor hátulról Harry tapad hozzám. Belecsókol a nyakamba és magához húz. Percekig állunk a kabinban ölelkezve. A hajam simogatja miközben a bőrét puszilgatom.

-         Mi lesz most? Elköltözünk? – kérdezem halkan.

-         Te mit szeretnél? – kérdezi a hátam cirógatva.

-         Veled lenni mindegy hol, csak veled legyek – csókolom meg. 

Belemosolyog a csókba és magához szorít. Miután lemossuk magunkat lemegyünk még. Felébresztem a picit és megfürdetem. Anne segít ebben az egész fürdetősdiben. Igazából még meg sem merem fogni a vízben. Miután Anne megmutatta ő hogyan szokott fürdetni megtörlöm a picit. Még a kórházban is mutatták, de egyszerűen félek tőle. Próbálom elaltatni, de csak néz rám a nagy szemeivel. Harry is megtalál minket és beáll mögém.

-         Elaltassam? – kérdezi csókot nyomva a nyakamra.

-         Próbálkozz meg vele – adom át a karjaiba.

Nemsokára elalszik és befektetjük a hordozóba. Betakarom és felhívom Lant, hogy nézzem el felénk. Hátha haza tudunk menni. Egy tíz perccel később visszahív, hogy tiszta a levegő. Öltözködni kezdünk és elbúcsúzunk. Útközben végig fogom Harry ujjait. Amint bekanyarodunk a garázsokhoz felsóhajtok. Harry beparkol és lassan kiszállunk.

-         Hello Styles! – köszön ránk valaki.

-         Szép felhozatal és még poronty is van – néznek végig rajtunk.

-         Mit keresel itt? – kérdezi Harry agresszívan.

-         Meglátogatom a régi haveromat. Zavar? – jön közelebb hozzánk.

-         Harry mi folyik itt? – kérdezem mögé húzódva.

-         Mit szólnál, ha szórakoznánk Styles? A régi idők emlékére? – nevet fel gúnyosan a nagy darab, kopasz pasi.

A másik kettő elkapja Harryt és körém is állnak páran. Csak szorongatom a hordozót és Harryt bámulom. Az első rámért ütésnél felsikoltok. Harry szájából folyni kezd a vér.

-         Elég szépen otthagytál minket Harry fiú. Te sem gondoltad, hogy csak így elsiklok az egész felett? – nevet fel gúnyosan.

-         Nem szállok vissza! – köp ki egy kisebb véres köpetet.

-         Nem úgy megy Harry fiú! Az utolsó menetet te fogod lejátszani, ha akarod, ha nem! Különben a szépségnek fog baja esni meg fattyadnak! – emeli fel a fejét.

-         Ha egy ujjal is hozzá érsz! – fenyegeti meg.

-         Mi lesz? Megversz? Nem vagy kissé puhány hozzá – gúnyolódik.

Hasba vágja majd újból arcon üti. Harry végig engem kutat a tekintetével. Nem merek ránézni. A kopasz pasi felém sétál. Harry vergődik a két másik nagydarab karjai közt. Egy kissé húsosabb ujj ér az arcomhoz.

-         Ne félj szépség! Még nincs okod rá! – simogatja az arcom.

-         Nézz a főnökre, ha veled beszél ribanc! – kapok egy pofont.

A hordozót szinte szétszorítottam az ujjaim közt. A kicsi eszméletlen mélyen alszik, ami megrémiszt. Mi van, ha nem lélegzik? Már rég felsírt volna.

-         Vigyázz a szépségre! Aranyat ér, ahogy látom – nevet a képembe.

-         Mi legyen vele? – kérdezi a kissé őszes hajú fazon.

-         Hagyd! Majd kezdünk vele valamit, ha Harry nem felel meg az elvárásaimnak. Most pedig indulás! – engednek el.

Az egyik pasi leüti Harryt és eszméletét veszti. Amint elhúznak a látóteremből egyből hozzá rohanok és ébresztgetni próbálom. Az arcom kissé ég a pofon helyétől. Egyáltalán kik voltak ezek? Mibe keveredtél Harry? Semmire sem reagál. Kikeresem Louis számát a telefonból. Elhadarom neki a dolgokat és lerakom. A pici éppen akkor kezd keserves sírásba. Hatalmas kő esik le a szívemről, hogy hallom sírni. Nyugtatgatni próbálom, de nem hagyja abba a sírást. Az egyik kezemmel Harry ujjait összefűzöm az enyémekkel, míg a másikkal a kicsit fogom magamhoz. Louis tíz percen belül megérkezik és hozzánk fut. Lana is vele van. Felszed engem a földről míg Louis felkapja őt és a lift felé megyünk. Mire felérünk lassacskán felébred ő is. Eléggé kótyagos, amikor leülteti Louis a kanapéra.

-         Te jól vagy? – lép mellém.

-         Megvagyunk – bólintok.

-         Mitől ilyen piros az arcod? Bántottak? – nézi meg a bőröm.

-         Nem számít. Harry jól van? – kérdezem aggódva.

-         Jól lesz pár nap múlva – sóhajt fel.

-         Köszönöm, hogy tudtál jönni – ölelem meg.

Lassan magunkra hagynak és elindulnak haza. Vajon mióta vártak ránk? Tudják, hogy Annenál voltunk? Egyáltalán mit fejez be Harry? Milyen piszkos dologban van benne? Mostantól tőlük kell rettegnem? Megetetem a picit és amint kilépek az ajtón Harrybe botlok. Magamhoz húzom szorosan vigyázva a sérüléseire.

-         Jól vagyok Babe! – mormolja a fülembe.

-         Ne mond ezt! Nem vagy jól! Egyáltalán kik voltak ezek? Mit akartak tőled Harry? – kérdezem hisztérikus hangnemben.

-         Régebben harcoltam. Ketrec harc féleség volt az egész. Kiszálltam és amikor azt hittem, hogy… Hogy mi soha az életben nem leszünk együtt újból beálltam. A düh vezérelt akkor és nem gondoltam bele a következményekbe. Amikor megtudtam, hogy terhes vagy… Otthagytam mindent. Az egyik fontos meccse előtt hagytam ott. Ezt akarja behajtani rajtam. Ígérem Baby, hogy semmi bajotok sem fog esni – magyarázkodik.

-         Egész végig csináltad? Addig amíg meg nem tudtad? Mégis mit kell még megtudnom? – szakadok ki a karjai közül.

-         Baby… - nyög fel fájdalmában.

-         Ne! Most ne szólj hozzám! Zuhanyozz le és lefertőtlenítem a sebed – indulok a konyhába.

Megvárom amíg vesz egy zuhanyt és átöltözik. Felveszem az egyik selyem hálóruhám és a konyhában várok rá. Nem hiszem el, hogy erről is hazudott. Kisétál elém és leül az egyik székre. Felszisszen amikor hozzáérek a fertőtlenítővel.

-         Csak fertőtlenítő Styles! – forgatom a szemeim.

-         Ne hívj így! Gyűlölöm, amikor így hívsz! – fogja meg a kezem.

-         Jelen pillanatban én is útállak! – ragasztom le a sebet.

Felhúzom az atlétáját és megnézem a hasát. Eléggé lila és véraláfutásos. Elengedem és elpakolom a dobozt. Megfogja a derekam és hirtelen a falnak nyom. Az ajkaink összeérnek és vadul faljuk egymást. Felvezeti az egyik kezét a combomon és felhúzza az egyik lábam.

Szorosan a csípőjéhez húzza és felemeli a másik lábam is. Beletúrok a hajába és elszakadok az ajkaitól. Rátapadok a nyakára és szívni kezdem a bőrét. Lejjebb húzza a boxerét és belém hatol. Egy kicsit súrolja a varrat helyeit mire felszisszenek. Őrült tempóban kezd el tolni. Nem bírom visszafogni a hangom. Hangosan felsikoltok az élvezettől ittas mámorban. A nyakába kapaszkodok míg mellettem a falra támasztja a kezeit. Miután kielégültünk pihegve bor
ulok a mellkasára. Kissé fáj odalent a varrat helye, de túlélem. Harry kihúzódik belőlem és visszapakolja magát. Elengedi a lábaim és mielőtt elhúzódna egy vad csókot nyom a számra. Remegő lábakkal indulok a pult felé. Beveszem a bogyóm és elpakolom a dobozt vissza a helyére. Bemegyek utána a hálóba és befekszem az ágyba. Magához húz és egy kisebb csókot nyomok az ajkaira. Kissé szabálytalan szívveréssel alszom el. Bele sem gondolva, hogy holnap reggel milyen meglepetésekkel leszek tele. Épp, hogy felébredek egy kisebb összehajtott levélt fedezek fel Harry helyén egy vörös rózsával együtt. Itt hagyott! Egyszerűen itt hagyott. Engem, a közös jövőnket, a kicsit. Mindezt egy régi sérelem miatt.