26. rész

Sziasztok! 

Itt is van az újabb rész. Még pár részt kaptok a napokban és vége az első évadnak. Köszönöm a pipákat nagyon örültem nekik. Ne utáljatok, mert nem fejtettem nagyon ki. Kissé hosszú lett volna. Zenét mindenki hallgasson hozzá amit szeretne. Holnap jön a kövi :) ^^ Túl sokat nem is magyarázok, olvassatok :). Puszi. 

Bell Boo

Hasonmás

" Jól tudom, hogy a szerelem feltétlen, de azt is tudom, hogy lehet kiszámíthatatlan, páratlan, irányíthatatlan, elviselhetetlen és könnyen összekeverhető a gyűlölettel. Olyan, mintha a szívem nem férne meg a mellkasomban, mintha már nem is az én részem lenne, hanem már a tiéd, és hogyha szeretnéd, én nem kérnék cserébe semmit. Nem kell ajándék vagy bizonyíték az érzéseidre, csak az, hogy tudjam, hogy szeretsz. 
A szíved kell az én szívemért."

-         Mégis mi a jó fenét képzeltél? Hogy egyedül majd megoldod? Tudod mit műveltek volna ezek veled? – kiabálja le a fejem hazaérve.

Miután Billy vagy kicsoda majdnem elvágta a torkom, Harry nagy nehezen elbeszélgetett vele és miután a biztonságiak kiszedtek a kezei közül hívták a zsarukat. Nagyjából elmondtam mi volt aztán elindultunk. Az újságírók semmi perc alatt ott teremtek. Alig tudtunk kimászni a tömegből. Harry iszonyat erősen szorította a kezem a tömegben. Kissé még most is fájnak az ujjaim.

-         Egyáltalán hallod amit mondok? Persze, hiszen nem figyelsz rám! El sem tudod képzelni mit tettem volna, ha téged is… - csuklik el a hangja.

-         Én… Én csak – dadogok.

-         Soha többet ne csináld ezt! Soha! – ölel magához.

Belebújok az ölelésébe és egy darabig így állunk. Kissé megrázott az amit láttam és velem történt, de az agyam nem befogadó képes. Egy közös zuhany után leülünk a nappaliba filmezni. Bevackolom az egész kanapét puha párnákkal és két meleg takaróval. Harry mellé fészkelem be magam és elindítjuk a filmet. A mellkasára fektetem a fejem míg ő a derekam simogatja. Hiányzik Roxy. Holnap már a karjaimban tarthatom. A mellkasán rajzolgatok köröket az ujjammal, amíg a tévét bámulja. Azt hiszem nem is nézi, hanem gondolkodik. Szorosan magához húz és engem kémlel. Felnézek az arcára és egy ideig csak bámuljuk a másikat. Az ajkai elnyílnak egy kicsit. Csak annyira, hogy megnyálazza őket. Iszom minden mozdulatát és szinte vágyom a csókjára, Rá. Aztán rátapad az ajkaimra és már el is dönt a kanapén. Megfogja a 

kezeim és a fejem mellé szorítja őket. Teljesen belesüppedek a párnákba miközben csókol. A lábaim közé fészkeli magát és erősen hozzám simul. Elengedi az egyik kezem és felhúzza a selyem hálóingem. Lejjebb tolja a nadrágját és teljesen belém csusszan. Belenyög a nyakamba és megszorítja az ujjaimat. Lassan és mélyen kezd el mozogni bennem. Ahogy vadulunk be egyre erősebbeket lök. Minden egyes lökésnél felnyögök. Megőrjít, hogy nem enged mozogni. A nyakam csókolgatja miközben átvált lassú, egyenletes tempóra. Felveszem a ritmust és együtt mozgunk. Mielőtt elmennék egy erősebb lökéssel megtalálja azt a bizonyos pontomat. Beleharapok a vállába és kiengedek egy kisebb nyögést. A többit már magamba fojtom. Az éjszaka vagyis inkább hajnal közepén nem akarom, hogy kihívják a rendőröket ránk.

-         Megvagy Baby! – nevet fel.

Újból megmozdítja a csípőjét mire megszorítom az ujjait. Egészen addig kínoz, amíg nem kezdek el könyörögni. Már ő sem bírja sokáig, de tartja magát még.

-         Nem… Hosszabbra akarom – motyogja kéjtől ittas hangon.

-         Harry! Kérlek! Nem… Nem bírom – vergődök a szorításban.

-         Csak még egy kicsit – gyorsul fel.

Teljesen az extázis közepén vagyok. A szívem ezerrel ver és minden porcikám többért kiáltozik. Eddig még nem talált meg. Most, hogy tudja mivel hozhatja ki belőlem, nem fog kegyelmezni. Ismerem már jól. Miután elélvez bennem még összefonódva pihegjük ki magunkat.

-         Szeretlek kicsim – suttogja a fülem tövét csókolgatva.

-         Én is szeretlek Harry! – mondom kimerülten.

-         Menjünk zuhanyozzunk le – húzódik ki belőlem.

-         Fáradt vagyok! – nyöszörgök.

Rám mosolyog és felkap a karjába. Visszahúzza a melegítőjét és elindul a fürdő felé. A zuhanykabinban rak le és megengedi a meleg vizet. Felsikoltok és egy kicsit megugrok. Felnevet és magához húz. Pillanatok alatt ázok el ruhástól. Lehúzza rólam a rózsaszín hálóingem és kidobja a földre majd a melegítőjét is. Gyorsan lemos engem majd magát is és körém teker egy törölközőt. Gyorsan megszárítom a hajam és felöltözök. Harry behozza a takarónkat és befekszik. Lajhár módjára mászok be mellé. Hajnali hármat mutat az óra amikor bevackolom magam. Hátulról átkarolja a derekam és megpuszilja a fejem.

Fogalmam sincs mikor ébredek fel. Harry ébreszt fel egy kisebb babakacagással. Roxy az ölében ül és a telefonját nyomkodja. Egész jól elvannak.

-         Sziasztok! – fordulok feléjük.

-         Szia anyu! – vigyorog rám.

Odakúszok hozzájuk és egy hatalmas puszit adok Roxy arcára. Amint meglát felkacag és megfogja az arcom aztán a hajam piszkálja.

-         Hiányoztál kicsim – simítom meg az arcát.

-         Annyira mélyen aludtál, hogy gondoltam elmegyek érte. Mire felkelsz hazaérünk, de nem jött be – nyom egy kisebb csókot a számra.

-         Kifárasztottál! A te bűnöd – mosolygok rá. 

-         Az enyém? Te vagy olyan cseszettül vonzó! – mormolja fülembe.

Roxy érdeklődve figyel ránk. Gyorsan összeszedem magam és megetetem őt. Ebéd közben Lana beállít a kicsivel. Szóhoz sem jutok, ahogy ő sem. Harry próbálja oldani a feszültséget. Félrevonulnak beszélgetni, amíg én Roxyval sétálgatok a lakásban.

-         Nem tudok neki megbocsátani. Megcsókolta Louist kétszer is! – morogja.

-         Mi? Mi, mi az, hogy Louis meg ő? – kérdezi értetlen.

-         Ó hát nem mondta el? Louis szerelmes a barátnődbe! Ahogy Zayn meg összes pasi akit ismer. Kétszer is smároltak. Louis bevallotta – mondja elég hangosan.

-         Most menj el! – küldi el.

-         Nem miatta jöttem, hanem miattad! Jól vagy? – vált át normális hangnembe.

-         Jól, de menj! – kíséri ki. 

Jobbnak látom Roxyt letenni a kiságyba. Amint kimegyek hozzá elkapja a karom és a falhoz nyom. Megremegek a tegnap történtek után.

-         Engedj el! – mondom rémülten.

Kiszakítom magam a karjai közül és a fürdőbe zárkózom. Leülök a kád szélére és lenyugtatom magam. Nem gondolhatok rá, de amikor a falhoz nyomott előtörtek az emlékeim. Egy órát ücsörögtem bent. Roxy sírására mentem ki. Amint lenyugtatom Harry újból előkerül.

-         Miért csókolt meg? – kérdezi halkan.

-         Mert gyenge voltam. Azt hittem… Nem tudtam… - dadogok.

-         Visszacsókoltál és csak ez számít! Élvezted legalább? – áll be mögém.

-         Hagyhatnánk ezt!? Tegnap majdnem megerőszakoltak, te meg… Egyetlen tetteddel eltudod érni, hogy eszembe jusson. Inkább tartanál két méter távolságot tőlem – húzom fel magam.

-         Félsz tőlem? – fordít maga felé.

-         Hagyj! Le kell nyugodnom! Csak… Csak menj… Menj el innen – mondom zavartan.

Halkan kisétál és becsukja az ajtót. Lefekszem az ágyra és meditálok egy kicsit. Tiszta fejjel kell gondolkoznom, amikor vele vagyok. Nem akarom, hogy rámenjen az újból kezdett kapcsolatunkra ez az egész. Délben ténfergek ki a konyhába. Csinálok valami kaját mire Harry visszajön. Eszek egy keveset és elindulok sétálni. Viszem magammal Roxyt is. Harryvel a kapuban találkozok. Épp parkol be a kocsim mellé. Kipattan és felém igyekszik.

-         Hová mentek? – kérdezi egy puszit nyomva Roxy arcára.

-         Sétálni – mondom tömören.

-         Babe, sajnálom a délit! – simít végig az arcomon.

-         Mindegy! Én… Megyek – kerülöm ki.

Épp, hogy kilépek a kapun Harry mellettem terem és féloldalasan magához húz. Rátapad az ajkaimra és birtoklóan csókol. Roxy felkacag a karomban.

-         Sohasem bántanálak Babe! – túr bele a hajamba.

-         Tudom, csak kiborultam. Nem akarok veszekedni. Nem akarom ott folytatni, ahol félbehagytuk. Megegyeztünk, hogy újra kezdjük. Semmi veszekedés. Igen visszacsókoltam, mert elveszettnek éreztem magam. Nem voltál mellettem és… Nem szeretem Louist! – hadarom.

-         Szeretlek! Mindkettőtöket! Lan még haragudni fog egy ideig, de megbékél majd – veszi át Roxyt.

Elég sokáig bent vagyunk a belvárosban. Végül mégis csak kocsival jöttünk be. Miközben sétálunk találkozunk Zaynnel és  Carolineal vagy mi a neve. Pár szót váltunk és tovább indulunk. Harry éppen járni tanítgatja Roxyt. Megfogja a két kezét és előre lépkednek. Leguggolok eléjük és kinyújtom a karom. Roxy mosolyogva botorkál előre. Amint elérnek hozzám magamhoz ölelem és adok egy puszit az arcára.

-         Lesifotósok – állok fel.

-         Hm? – rázza meg a fejét Harry.

-         Mondom lesifotósok – nézek az irányukba.

-         Csak legyenek! Boldogunk vagyunk szóval nem tudnak belénk kötni – karolja át a derekam.

-         De tudnak. Például a tegnapi nap, meg Leila – sóhajtok fel.

-         Ne beszéljünk erről jó? Az edzőm így is kifog nyírni – mormolja.

-         Még egy hétig leszel itthon – nézek fel rá.

-         Egy hét nekem bármire elég! – kacsint rám. 

Felnevetek és elmegyünk valahová enni. Kisebb felhajtást okozunk azzal, hogy egy pizzázóba megyünk. A rajongók susmorogni kezdenek. Rendelünk magunknak egy hatalmas pizzát, míg a picinek valami egészségeset. Egy egész jó szám szól a rádióból, ahogy a mosdó felé haladok. Azonnal a fülembe férkőzik és bent is azt dúdolom. Ahogy lépek ki az ajtón kisebb rajongó csoportba botlom. Pár közös kép után elindulok. Sűrű bocsánatkérés közepette próbálok kifurakodni a tömegből. Ahogy haladok az asztal felé megpillantok egy hasonmást. Legalábbis totálisan hasonlít Harryre. Egyenesen a szemeibe nézek majd amikor kikerülöm őket leülök. Hogy hasonlíthat ennyire valakire? Azt tudom, hogy vannak hasonmásaink de, hogy ennyire hasonlóak legyenek az már túlzás. Hacsak nincs Harrynek egy ikertesója. Másként képtelenség lenne. Amint visszaérek Rona tapsikolni kezd a koszos kezével.

-         Ne nézz rám! Én próbáltam! – törölgeti Harry az ujjait.

-         Nem bírtatok megvárni mi? – ülök le.

-         Hát Roxy nem így gondolta. Én megvárlak mindig – suttogja a fülembe.

-         Perverz! – motyogom halkan.

Mi is elkezdünk enni és pár kisebb falatot adok a kicsinek is. Jóízűen elnyámmog rajta és közben engem bámul. Aztán a másik falat után Harryt.

-         Ez árulás! Te sokkal dögösebb vagy, mint én! – nyújtom ki a nyelvem.

-         Tudom! – nevet fel.

-         Még a lányomat sem érdeklem két percig! – rázom meg a fejem.

-         Igen Baby! Dögösebb vagyok! Dögös apukához, dögös baba jár! – vigyorog rám.

-         Szóval csak dögös baba mi? – dőlök előre.

Ő is előre dől és mélyen belenéz a szemeimbe. Aztán megragadja a fejem és mélyen megcsókol. Amint elválunk bámuló szempárokat veszek észre. Elpirulok és folytatom az evést. Nyolc körül érünk haza. Alig, hogy levetkőzünk már is indulok vizet engedni Roxynak. Eléggé kifáradt a délután és az este során. Amint megfürdetjük Harryvel pillanatok alatt el is alszik a karjai közt. Amint betakarja kihúzom a szobából és nekiesem az ajkainak. Kissé fáradt vagyok én is, így fáradtan csókolom.

-         Baby imádlak – húz magához szorosan.

-         Mi lenne, ha vennénk egy forró fürdőt és közben kényeztetnél? Bármilyen módon – suttogom a fülébe a végét.

Hatalmasat nyel és behúz a fürdőbe. Teljesen pucérra vetkőzik és nekidönt az ajtónak.

Felemel a csípőjére és csókolni kezd. Rajtam csak nadrág és a melltartó van. A nyakamat kezdi el puszilgatni és leszedi rólam a nadrágot is. Lassan belekerülünk a vízbe és igyekszem nem elaludni. Harry végigmasszírozza a testem miközben beszél hozzám.

-         Ébren vagy még álomszuszék? – puszil bele a nyakamba.

-         Félig – szuszogom.

Kimászik mögülem és kihúz a kádból. Körém teker egy nagy törölközőt és a szobába húz. Gyorsan megtörlöm magam és felöltözök. Harry egy szál boxerban fekszik be mellém. Kapok egy lágy csókot és az öntudatlanság magába húz.