24. rész

Sziasztok! 

Fuh, nagyon köszönök a komikat :). Igyekszem több babás részt is írni, de jobban most Carryn van a hangsúly. Nem igen van időm feltenni karácsony előtt a részeket. Nagyon sok meló van a cukrászdába ma is 6 után értem haza. De azért ma  kaptok egy részt :). Most csak ennyire van energiám :) :S
Jó olvasást. Puszi.

Bell Boo 

Akarom!

"Elrabollak és magammal viszlek!

Harcolni fogok veled, teérted.

Legyőzök mindent, meglátod,

leküzdöm a nehézségeket és nem adlak,

senkinek és semminek!"

Reggel arra ébredek, hogy fázok. Feljebb húzom magamon a takarót és bevillan minden. Minden amit az éjjel műveltünk. Perrie kék szoknyája a földön hever szétszaggatva. Azt hiszem ezért megfog ölni. Mellette Harry világoskék ingje, kissé szakadt állapotban. Felveszem és belebújok. Végignézek a szobán és elvörösödök a gondolataimra. Teljesen úgy néz ki a szoba, mint egy csatatér. A párnák a szoba túlsó felén, az asztali lámpám a földön hever összetörve a bögrémmel együtt. Mindent lesöpörtünk az asztalról miközben… Beleharapok a számba és visszazuhanok az ágyba. Harry éppen akkor csókol bele a nyakamba amikor elalszom. Amíg alszik gyorsan veszek egy zuhanyt. Ahogy lehunyom a szemem folyamatosan pörögnek a képek a fejemben. Először az ágyban, majd az íróasztalon, a falhoz szorítva. Ha ennyire jó volt, miért érzem még mindig ennyire cseszettül magam?  Húzódik az ajtó majd egy test tapad hozzám hátulról.

-         Eszméletlenek voltunk Baby! – csókol bele a nyakamba.

-         Perrie megfog ölni a ruha miatt – motyogom.

-         Vesz majd másikat! – karolja át a derekam.

-         Harry… Mit rontottam el? – döntöm a fejem a falnak.

Egy darabig csak folyik ránk a víz. Nem szól semmit sem. Kezd kissé aggasztani ez a dolog. Hová tűnt belőlem a rózsaszín köd? Otthagytam Londonban?  

-         Egyszerűen nem tudom, hogy kezeljem ezt az egészet. Fogalmam sincs mit kéne mondanom. Fogalmam sincs mit érezzek – sóhajtok fel.

-         Nem kéne ezt folytatnunk ugye? – szállunk ki a zuhany alól.

-         Nem – rázom meg a fejem.

Miután felöltözik kimerészkedünk a szobából. Perrie megetette a picit tápszerrel és elment vele vásárolni. Mielőtt még kilépne az ajtón és az életemből talán nem utoljára elkapja a derekam és a falhoz nyom. Megtámaszkodik az egyik kezén míg a másik az arcom simogatja.

-         Nem érdekel, ha nekünk ez soha nem fog menni! Teszek érte, hogy menjen. Teszek azért, hogy újból akarj engem. Nem számít, hogy nem érzel semmit! Garantálom, hogy fogsz – mondja szexi rekedt hangon.

Egyetlen rántással magához húz és megcsókol. Ellép előlem és kisétál. Döbbenten meredek előre. Perrie, amikor hazaér pár percig legyezget mire felébredek a kábulatból. Átveszem Roxyt és megpuszilgatom. Felkacag és csak bámul rám. Később rendbe teszem a szobát és átviszem Perrie ruháját. Éppen telefonál, amikor belépek. Valószínű Zaynnel fojtat egy kisebb szerelmi vallomást. Amint meglátja a kezemben a ruhát eltátja a száját és gyorsan elköszön.

-         Te meg mi a fenét műveltél? Fennakadtál egy kerítésen? – ugrik elém.

-         Nem éppen – mosolygok kínosan.

-         Ó, hogy az a… - esik le neki – Bele se kezdj! Nem akarom tudni mik történtek odabent! Jézusom! – nevet fel.

Kissé vörös lesz a fejem és visszaballagok a szobába. Pár percig még a vihogását hallgatom majd amikor lenyugszik átjön hozzám. Miközben beszél folyamatosan vigyorog. Iszonyat kínosnak érzem. Elmesélem neki Harry mit mondott még az ajtóban. Ugyanaz a reakció, mint a ruhánál.

-         Ezt nem hiszem el! – mondja döbbenten.

-         Én sem – harapdálom az ajkam.

-         Te meg totál nem érzel semmit, amikor a közelében vagy? – kérdezi kíváncsian.

-         Nem érzem azt, amit régen – mondom halkan.

-         Hűha! Azonnal ki kell gyógyítanunk a csajokkal ebből! Jobb lesz ha visszaköltözöl Londonba! Az eszedet is otthagytad! – bökdösi a homlokom.

Miután kibeszéljük magunkat felhívom Harryt, ha még ugyanaz a száma. Párszor kicseng majd jelzi, hogy foglalt. Még kétszer próbálkozom, amikor sikerül felvennie.

-         Beszélhetünk? – kérdezem gyorsan.

-         Most nem alkalmas Cem – mondja lihegve.

-         Értem, akkor majd máskor – mondom szájhuzogatva.

-         Ha visszaértem a szállodába felhívlak – nyomja ki.

Próbálom az egészet úgy kezelni, hogy én is akarom. Akarom, hogy újból együtt legyünk. Mindegy, hogy itt vagy Londonban. Ha kell visszaköltözöm. Csak újra érezni akarok. Érezni a testét az enyémhez tapadni, beleremegni a csókjaiba, játszadozni az ujjaival. Hatalmasat sóhajok és egy kicsit játszok a picivel. Sokkal jobb lett a kedvem. Csodálkozom, hogy Roxy még nem hiányolta Harryt mióta itt vagyunk. Volt vele pár napig, de az nem ugyanaz. Úgy látszik az ő smaragd zöld szemeit örökli. A haja viszont mindkettőnké.

-         Hé, Rómeó! El ne cseszd! – kiabál Perrie.

-         Kösz Pezz – nevet fel Harry.

Nem azt mondta, hogy a szállodából fog hívni? Felülök a picivel a kezemben és amikor kopog behívom. Becsukja maga után az ajtót és felém lépked. Leveszi a cipőjét és bemászik mellém. Roxy hatalmas szemekkel bámul rá. Egy apróbb puszit nyom a fejére mire elvigyorogja magát. Nézem őket egy darabig majd hirtelen felpillant rám. Megnyálazom az ajkam és beletúrok az egyik kezemmel a hajába. Magamhoz húzom és egy kisebb csókot kezdeményezünk. Miután elhúzódik, befurakszik mögém és magához húz. Roxy lassan elalszik és befektetem a kiságyba. Harry ugyanabban a pózban fekszik, ahogy otthagytam. Mellé mászok és beszélni kezdek.

-         Harry én… - hallgatok el.

-         Te mi? – néz a szemeimbe.

-         Meg… Meg kéne próbálnunk újra – nyögöm ki nagy nehezen.

-         Akarod vagy csak szeretnéd? Mert a kettő nem ugyan az! Akarom, hogy akarj engem! Minden porcikáddal akarj engem. Elakarom érni, hogy belém szeress újra! – dönt a hátamra.   

-         Akarom Harry! Téged akarlak – simítom le a kezem a mellkasáig.

-         Az épp elég! – csókol meg.

A kezem befurakszik az ingje alá és végigsimít a csípőjén majd feljebb és feljebb. Belemarkol a csípőmbe és közelebb nyomja magát hozzám. Aztán felemeli az egyik lábam és a derekára csavarja.

-         Oh, te jó ég! – csapódik az ajtó.

Mindketten egyszerre nevetünk fel. Perrie nem tud kopogni. Ezt már észrevettem párszor. Miután túljutunk ezen a témán is Harrynek esze ágában sincs lemászni rólam. Inkább így kezd el beszélgetni velem.

-         Hol kezdjük? – kérdezem a szemeibe bambulva.

-         Randizzunk aztán meglátjuk – vigyorog rám.

-         Most komolyan? – nevetek fel.

-         A legkomolyabban. El fogom érni, hogy leakarj rólam tépni mindent – suttogja a fülembe.

-         Nem kellett eddig sem elérned semmit  – simítok végig az ajkain.

Szexisen rám mosolyog és felkel velem együtt. Mielőtt kilépnénk a szobából még ránézünk Roxyra és bejelentjük Perrienek, hogy együtt vagyunk. Legalábbis nyíltan nem beszéltünk róla. Pezz, mintha tudná mit szeretnénk mondani felpattan a kanapéról és vigyorogva elénk áll.

-         Szóval? – kérdezi mintha nem tudná.

-         Megpróbáljuk újra – mondja Harry röviden.

-         Azt láttam. Nem lehet nem észrevenni a kezedet a fenekén – nevet fel.

-         Csak neked mondtuk el! Ne mond el még a többieknek – vágok közbe.

-         Azt nehéz lesz! Az egész világ tudja, hogy együtt vagytok! Nézzetek csak oda! – mutogat a tévére.

Leülünk és felhangosítjuk a tévét. Ezek már kémkednek is utánunk? Tudtam, hogy nem a semmiért bámulnak.

-         Harry Styles a híres úszó újból együtt van volt kedvesével. Vancueverben láttuk őket egy meghitt kis pillanatban. A párt éppen egy kisebb csók előtt kaptuk lencsevégre. Vajon meddig lesz tartós ez az újból kezdett kapcsolat? – kapcsolom el.

-         Hát nem sokáig maradt titok – nevet fel Perrie.

Harry megrázza a fejét és felkel. Magával húz és kimegyünk sétálni a kertbe. Egy ideig csak megyünk, majd leülünk a fűbe. Harry az ujjaimmal játszik. Én csak a mellkasának dőlök és magamba szívom a napot.

-         Zavar, hogy a média is tud róla? – töri meg a csendet.

-         Nem. Ha olyan lesz, mint volt akkor nem – nézek fel rá.

Az este nagy részét a fűben üldögélve töltjük. Hol beszélgetünk, hol csókolózunk. Olyanok vagyunk, mint két tini. Visszafelé sétálva Harry a vállára kap és rácsap a fenekemre.

-         Tegyél le! Hallod? – ütögetem a hátát.

-         Élvezd a kényelmet – csap rá a fenekemre.

-         Egyáltalán nem kényelmes – motyogom a hátán támaszkodva.

A lakásba érve Perrie éppen pakolja a bőröndjét. Harry letesz a földre és elé állok. Nem tudtam, hogy ilyen rövid ideig marad. Kapott egy fontos hívást. Miután elbúcsúzik tőlünk kivisszük a reptérre. Mosolyogva válok el tőle. Ahogy kifelé megyünk elkapnak az újságírók. Gyorsan átfurakszunk rajtuk és kocsiba pattanunk. Harry megkéri, hogy vigyem a szállodához. Kell neki valami váltás ruha. Ott sem jobb a helyzet, mint a reptérnél. Csak már fanok is várakoznak rájuk. A hátsó bejáraton megy be. Addig én a kocsiban várok rá. Amint meglátom kilépni az ajtón eltátom a szám. Egy fekete csőnadrág, kockás ing van rajta. Meg az elhanyagolhatatlan napszemüveg és egy szürke sapka. Beszáll mellém és elindulunk. Majdnem kiszúrnak amikor elhúzunk mellettük. Amint belépünk az ajtón kissé egymásnak esünk. A kanapén csókolózva bontogatom az ingjét amikor csengetnek. Esze ágában sincs felkelni és kinyitni. A nyakam csókolgatja és meg is szívja. Úgy látszik a vendégünk feladta és inkább elmegy. Lassan kibontom az ingjét és lehúzom róla a háta közepéig. Apróbb forradásokat veszek észre a hátán. Végighúzom többször is az ujjam rajt.

-         Te csináltad Babe! – kuncogja.

Beleharapok a számba és a nadrágjához nyúlok. Lassan kigombolom míg feltűri a pólóm alját. Lehúzom a cipzárt és meglepődve veszem észre, hogy nincs rajta boxer. Visszahúzom a kezem és beletúrok a hajába. A melleim markolássza az anyagon keresztül majd felnéz rám.

-         Siettem – vigyorog rám.

-         Ennyire? – nevetek fel.

-         Mondtam már, ha rólad van szó nem érdekel semmi sem – csókol meg.

Egy szempillantás alatt lehúzza rólam a nadrágot és visszamászik fölém. Lejjebb húz és teljesen alá kerülök. A hajával játszadozom miközben elmélyül bennem. Belemarkolok a göndör fürtjeibe és belenyögök a szájába. Mindkét kezén megtámaszkodik mellettem miközben moz

og bennem. Folyamatosan az arcom kémleli. A zavarónk visszatér és újból csengetni kezd.

-         Mindjárt! – kiabál ki Harry nyögdécselve.

Egyre gyorsabban kezd el tolni. Közel járunk az orgazmushoz mind a ketten. Kissé feltápászkodok hozzá és megcsókolom. Belenyögök a szájába és elélvez utánam. Sietősen húzzuk vissza a nadrágunkat. Harry kissé dudorodó nadrággal nyit ajtót. Addig elrendezem magam a fürdőben. A nappaliban Harry edzője várakozik. Hátulról átkarol és belecsókol a nyakamba.

-         Vissza kell mennem Londonba – sóhajt fel.

-         Lejárt a szabad napod – mosolygok fanyarul.

Aprót bólint majd kiküldi az edzőt és mélyen megcsókol. Nehezére esik elengedni. Az ajtóig totyogunk. Felnevetek és magamhoz ölelem.

-         Hívni foglak! Nem érdekel mennyi lesz a számlám! – szorít magához.  

Felsóhajtok és beletúrok a hajába. Harryt már noszogatja az edzője. Nagy nehezen elválik tőlem és elindul a kocsi felé. Még rám mosolyog majd elhajtanak.